Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között
a tőkéjét s nagyobb beruházásokat is kockáztathatott. így a két világháború közötti időszakban is sokat fejlődött a bánya. Csak a jelentősebb létesítményeket említve (Űj Hermes-akna, 1929, szénosztályozó, 1927, brikettgyár, 1931, Szent István-akna, 1941) láthatjuk a bánya műszaki és anyagi gyarapodását. 6 * A korszak legtermelékenyebb éve az 1937-es volt, amikor 1000 munkással, 138 000 tonna szenet termeltek. A korszak vége felé a háborús konjunktúra éveiben a termelés mindig 100 000 tonna fölött volt. v Ezt a termelést a munkásság teljesítette, az a munkásság, amelynek figyelemmel kísértük az 1919—22. évi politikai harcait. Milyen része volt a munkásságnak a munkán kívül ebben a gazdasági egységben? Mit kapott a munkájáért, milyen körülmények között dolgozott, mi volt a viszonya a munkájához, az általa megtermelt értékhez és elsősorban a munkaadóhoz, a munkaadók társadalmához? A fent ismertetett gazdasági visszaesések terhe elsősorban a munkásokra nehezedett, ugyanígy a konjunktúra megfeszített munkatempóját is nekik kellett teljesíteni. 6. ábra. Az „Űj Hermes-akna" mélyítésének dolgozói 1927-ben nyát, mert így is üzletet lát benne. Ez így volt minden egyes tulajdonjogi változásnál, az említett 1928-as esetnél is, egészen 1952-ig, a bánya megszüntetéséig. L. Faller, i. m. SSz (1955), Környei, i. m. SSz (1968). 68 Részletesebben 1. Reményi, Brennbergbánya története 1759—1933. Sopron, 1934., Környei, i. m. SSz (1968). A Szent István-akna, mint ahogyan a Sopron-akna is, a maga idejében az ország legkomolyabb bányászati létesítménye volt. A 640 méter mély aknával két évtizedre elegendő szénvagyonú telepeket tártak fel. ?26
