Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez
dek tárgyalták meg közös problémáikat) is, a városi kapitányság olyan értelmű jelentést terjesztett be a főispánhoz, hogy a megjelentek „példás rendben oszlottak szét, közbelépést vagy rendreutasítást nem kellett alkalmazni". 30 A megyeszékhelyen tapasztalható feltűnő csend azonban nem tévesztette meg a város és vármegye felelős vezetőit, legkevésbé gr. Laszberg Rezső főispánt, aki újabb tájékoztatásában is kifejezésre juttatta aggályait a helyzet várható alakulásával kapcsolatban. Jelentésében — többek között — az alábbiakat írta: „Nem hiszem, hogy teljesen megszabaduljunk a veszedelemtől, munkásnépünk ezen a szocialista processuson, mint a must a forráson, kell hogy keresztülmenjen ; mert sem közigazgatási, sem csendőrségi szervezetünk nem oly erős, nem lehet elég erős arra, hogy ezen eszméknek egyének vagy sajtó útján való becsempészése elől, lakosságunkat — a legéberebb elővigyázat mellett is — megóvni tudja." 31 A kormányzati szervek mindamellett továbbra is mindent elkövettek, hogy preventív jellegű utasításaikkal korlátozzák a szervező és propagandatevékenység kiszélesítésének lehetőségeit. 1898. április közepén leküldött belügyminiszteri rendelet pl. nyomatékosan felhívta a polgármester és alispán figyelmét arra, hogy a szocialisták által létesített, úgynevezett szak- és földművelő munkásegyletek működését a legnagyobb szigorral ellenőriztessék. Ezek a tömörülések ugyanis — az alapszabályaikban megjelölt közművelődési célokkal szöges ellentétben — burkoltan a jogrend megzavarására, az osztálygyűlölet szítására koncentrálják erejüket. Ugyancsak a bajok megelőzését célzó törekvések keretében kell említést tenni (helyi vonatkozásban) a győri törvényszék által lefolytatott első szocialista peres eljárásról, melynek során Végh Árpád vagongyári asztalos került a vádlottak padjára. Nevezett egyik munkástársával együtt húsvét vasárnapján Nyúlhegy faluban tartott tagtoborzó beszédet, s ennek kapcsán egyesülésre hívta fel a meg; elén t földmunkásokat. A problémák felvetése közben az alacsony napszámbérekről és aratási részekről, valamint egy ese .leges földosztás előnyeiről is kifejtette nézeteit. Izgatónak minősített szónoklatáért a törvényszék jogerősen hat havi fogházra ítélte a vádlottat. 32 Ilyen előzmények mellett részben érthető, hogy a győri munkásság az éppen vasárnapra eső május elsejei ünnep alkalmából, tartózkodó magatartást tanúsított. A kormány ezúttal is minden felvonulást és gyűlést szigorúan megtiltott. (A pinnyédi erdőbe tervezett összejövetel engedélyezését is megtagadták a helyi hatóságok.) A szokásos Komló-kerti találkozóra azonban így is sor került, vidéken pedig néhány községben, elsősorban Rábapatonán, ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a munkások a nap jelentőségéről. Az utóbbi helyen megtartott ünneplésről a budapesti rendőrfőkapitányság összefoglaló jelentése is említést tett, 33 annak ellenére, hogy a főispáni hivatalos felterjesztés ezzel kapcsolatosan csak annyit írt: „Május 1-én semmi sem történt, sem a városban, sem a vármegyében". Ez a május végi tájékoztatás egyébként más vonatkozásokban sem nyújtott reális képet a valóságos helyzetről. A mezei munkásviszonyokról szólva gr. Laszberg Rezső főispán pl. csupán azt közölte a kormány elnökkel, hogy azok rendben vannak, és jó termés ese30 Uo. Győr város rendorkapitányi hivatalának iratai 4087/1898. 31 Uo. Győr megye és város főispánjának iratai 32/1898. biz. 32 GyH 1898. évf. (máj. 6. sz.) 33 A Magyar Munkásmozgalom Történetének válogatott dokumentumai I. köt. (Bpest, 1951.) 554. . '... 296