Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

szerződés alapján a városnak most már fizetni kellett volna. Pénze azonban nem volt. Az első világháború alatt reménye sem lehetett arra, hogy kölcsönt tudjon felvenni. Nem volt más hátra, mint halasztást kérni a megyétől. „A megváltási összeg kifizetésére nézve — írja a tanács — közgyűlésünkhöz megteszszük előterjesztésünket, de mert kölcsönművelet útján kell fedeznünk, s mert a mai viszonyok között a pénzpiacon kölcsönt kapni nem lehet, megkeressük Alispán Urat, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől a viszonyok változásáig halasztást kieszközölni szíveskedjék."

68 A város halasztás iránti kérelmében a megye közgyűlése úgy határozott, hogy „készséggel, de mindazonáltal olyan feltétellel teljesítjük, hogy a megállapított 55 880 korona megváltási öszszeget a tettes város a háborús idők elteltével, javuló pénzpiaci kedvezőbb helyzet bekövetkezésekor fizeti meg, addig azonban a tőke után 5% kamatot úgy, mint ez az egyezség létrejöttétől a mai napig történt, tovább fizeti."

69 Az egyesítéssel kapcsolatban a városi tanács iratai között még két irat található. Az egyik egy fogalmazvány, amely a vármegye alispánjának szól. „Értesíti a város tanácsa Alispán Urat, hogy a győrszigeti jármos híd megváltása ára fejében 55 880, azaz ötvenötezernyolcszáznyolcvan koronát a Győri kir. állami Adóhivatalnak július 1-én a város pénztára befizetett. Kelt, 1918. június 28. dr. Hőfer s. k. polgármesterhelyettes."

70 A másik levelet a Győri Első Takarékpénztár küldte 1918. július 1-én, ugyancsak a vármegye alispánjának. „Győr szab. kir. város megbízásából és számlája javára átutaltunk a mai napon az Osztrák Magyar Bank útján a győri magyar királyi adóhivatalnak 55 880 koronát, a győrszigeti jármoshíd megváltási ára fejében. Kérjük a vétel igazolását."

71 Győrsziget és Révfalupataház községeknek Győr városhoz csatolásával több mint egy évszázad mulasztását pótolták. Az egyesített három településen szinte új élet kezdődött. Megnagyobbodott a város területe, és népességének száma is jelentősen megnövekedétt. Fellendülő gazdasági élete a városkép kialakulására is kedvezően hatott. Az egyesítés előtti és utáni évtizedek népszámlálásainak adatai jellemzően mutatják a községekkel bővült Győr gyarapodásának és fejlődésének irányvonalát. Év Terület A népesség Népsűrűség A lakóházak (km

2

) száma száma 1900 45 28 989 644,2 2122 1910 54 44 300 820,0 3287 A gazdasági élet fejlődését és eredményeit a város — zárószámadás szerinti — tiszta vagyonának alakulása mutatja. Győr város tiszta vagyona az 1904. év végén 13 293 177 K 40 f 1905. év végén 14 359 834 K 70 f Többlet az 1905. év végén 1 066 657 K 30 f 68 Uo. Győr város tanácsi iratok 1446/1915. 69 Uo. Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve 24/1915. 70 Uo. Győr város tanácsi iratok Ad. 5842/1918. 71 Uo. Alispáni iratok 5602/1918. 282