Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

1904. évi XXXVII. Törvénycikk/*

2 Győrsziget és Révfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési képviselőválasztó-kerületi átkebelezéséről s a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatásáról. 1. §. Győrsziget és Révfalupataház községek Győr megyéből Győr szab. kir. városba közigazgatásilag átkebeleztetnek. Az 1885. XV. t. c. 6. §-a értelmében az eddig Győrsziget község és Győr vármegye által fizetett évi 800—800 korona, összesen 1600 korona árvédelmi törlesztési összeg, a közigazgatási átkebelezést követő évtől kezdve, Győr szab. kir. várost terheli. 2. §. Az országgyűlési képviselő-választói jog gyakorlása tekintetében Győrsziget és Révfalupataház községek a győrszigeti választókerületből a Győr városi választókerületbe — 1906. évi január 1-én kezdődő joghatállyal átkebeleztetnek. 3. §. A győrszigeti választókerület székhelye — ugyancsak 1906. évi január 1-en kezdődő joghatállyal — Győrszigetből Zámolyra helyeztetik át, és a választókerület neve ezentúl „Zámolyi választókerület" lesz. 4. §. E törvény végrehajtásával és az 1. § életbeléptetési időpontjának meghatározásával a belügyminiszter bízatik meg." A törvényi avaslat terjedelmes indokolása kifejtette, hogy a két község Győrrel úgyszóVán teljesen összeéoült, annak valóságos külvárosai, közigazgatásilag mégis külön testet alkotnak. Ez a körülmény és különösen az, hogy Győr és a községek külön törvényhatóság alá tartoznak, a közigazgatás minden ágában érezteti hátrányos következményeit. Elsősorban ez a nagy városokra vonatkozik, mint amilyen Győr is. ahol nagyobb néptömegek élnek aránylag kisebb területen. Ez a különböző közigazgatás alatti közelség veszedelmes helyzetet teremthet közbiztonsági, közrendészeti, közegészségügyi stb. szempontokból, mert a fokozottabban megkívánt ellenőrzés ilyen körülmények között szinte teljesen lehetetlen. Ezt a visszásságot elsősorban Győr város érzi. Az átcsatolás Győr város háztartását alig érinti Győr vármegye közönsége — mondja a törvényjavaslat indokolása — ellenzi az átcsatolást, és annak még csak általános tárgyalásába sem bocsátkozott. A vármegye elutasító magatartásának azonban alig van egyéb oka, mint az, hogy saját területének csonkítását nem kívánja előmozdítani. De ez az érzelmi jellegű érv nem jöhet figyelembe azzal a másik, sokkal fontosabb, reálisabb természetű érvvel szemben, mely szerint a két községnek Győr várossal való teljes egyesítése egy virágzó nagy városnak érdekeit nagyban előmozdítaná. Győrsziget község átcsatolását maguk a győrszigetiek kérték, s a község terhei sem növekednek meg az átkebe^zés által, mert a Győrött jelenleg kivetett 38 % pótadó nem haladja meg a községnek mintegy 54— 55 % pótadóját a vármegyei pótadót és útadót együ+tvéve. Révfalupataház képviselő-testülete ingadozó állást foglalt el az átcsatolás kérdésében, mert 1902. évi április 27-én tartott közgyűlésében a várossal való egyesüléshez 30 szavazattal 3 ellenében hozzájárult, később azonban az egyesülést minden indokolás nélkül „nem célszerűnek" jelentette ki, s a kérdést napirendjéről levette. A községi pótadó e községben legutóbb 17 % volt. Hozzászámítva ehhez a vármegyei pótadót és az útadót, az egyesülés által a révfalupataházi lakosok pótadója mintegy 30 %-kal emelkednék. E jelentéktelennek látszó terhelés súlyát 42 Szentesítést nyert 1904. szeptember 15-én. Kihirdették az „Országos Törvénytár" 1904. évi szeptember 20-án kiadott 11. számában. 274