Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

azonban csökkenti egyfelől az a körülmény, hogy a község pótadója — főleg az árvízvédelem miatt — a közeljövőben előre

1 áthatóan emelkednék, másfelől pedig az előnyöknek az a sorozata, amelyet közegészségügyi, közművelődésügyi és főleg közgazdasági szempontból a városi élet fejlettsége nyújt. E mellett figyelembe kell még venni azt is, hogy egyesülés esetén a Győr városra utalt Révfalupataház közrég lakosai biztosítva lennének a részéről tehető olyan intézkedések ellen, melyek Győr város érdekeit esetleg a szomszéd községek rovására előmozdítaná (pl. hídvám, kövezetvám). „A fő érv az egyesítés mellett mindenesetre Győr városnak az érdeke, amelyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. A nagy városok mindenütt fontos közigazgatási, és nálunk különösen kiváló kulturális hivatást teljesítenek." A városok fejlesztése tehát egyúttal a kultúra haladását is jelenti. A városok ereje a lakosság számával együtt, tehát születés és bevándorlás útján való szaporodáson kívül a szomszéd községek beolvasztása által is növekedik. Győr város lakosságának száma jelenleg mintegy 29 000, míg a két községé együttvéve 8500 fő. Győr lakossága tehát mintegy 29—30 %-kal fog gyarapodni, amelv gyarapodás Győr várost egyszerre a legnépesebb vidéki városaink sorába emeli.

43 A belügyminiszter a községek átkebelezésének időpontjául 1905. január 1. napját állapította m?g. Az átkebelezéssel felmenTő kérdések megoldásának előkészítésére egy, a két törvényhatóság és a két község által kiküldött külön bizottság létrehozását javasolta, amelynek legfontosabb feladata a felmerülő anyagi kérdések előzetes tisztázása.

44 Az együttes bizottságot 1904. október 29-re hívták össze első megbeszélésre. Ekkor még alig gondoltak arra, hogy az átcsatolással közel egy évtizedig tartó, komoly, anyagi jellegű viták merüljenek fel. és még további öt esztendőre legyen szükség ahhoz, hogy a „megváltási" összeg kifizetésével az ügy véglegesen befejeződjön. A helyi sajtó ezzel kapcsolatban így ír. „A törvény rendelkezései mind ismertek, s az átmenettel járó bajokon kívül más zavart nem fog okozni. Csupán az Árvédelmi törlesztési összeg kérdése támaszthat némi perlekedést. Az 1885. évi XV. t. c. értelmében Győrsziget és Győr vármegye évente 1600 K árvédelmi törlesztési összeget fizet. E teher a jövőben Győr városát sújtja. De a vármegye egyben úgy vélekedik, hogy az árvédelmi összegbefektetések (évi 800 K) kártalanítását kérheti most a várostól, miután a védőművek sok évtizedre kiható hasznát már úgy sem élvezi. Viszont a város azzal érvelhet, hogy ugyanakkor a közjövedelmeket is húzta a vármegye, és egyébként is sok közérdekű intézményt halogatott és ráhárított most a városra. Kívánatos ezért mind a két oldalról a békés megnyugvás. A vármegye és a város nem olyan idegen két terület, hogy egymás érdekében némi áldozatot ne hozhatna. Ha a város erős, fejlődni fog az egész vármegye. A város forgalma, gazdasági viszonyai, lakosainak fizetőképessége kihat az egész vármegyére, amelynek nemcsak székhelye, de piaca is Győr város."

45 Az értekezleten először a város és a vármegye, majd pedig a város és a községek közötti kérdéseket tárgyalták. A vármegye követelései a várossal szemben a következők voltak: •..--.. a) térítse meg a város a győrsziget-révfalui állandó híd építésekor part- és 43 Az 1904. június 25-én benyújtott törvényjavaslat ind.: 1901—1906. Képv. irom. 586. szám. 44 GySmLrl Győr megye alispáni iratok 7008/1904. 45 DH 1904. szeptember 22. sz. 18» 275