Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története
A közegészségügyi közigazgatás tekintetében is „veszélyes" a két község különállása — mondta a város felterjesztésében. Mindkét község ugyanis mély fekvésű, területüket saját erejükből feltölteni és azt csatornázni nem tudják. Ezért hiába látja el a város lakosságát élvezhető, egészséges ivóvízzel, hiába vezetik le szennyvizét csatornahálózattal, és hiába iparkodnak a város egészségügyi viszonyait javítani, ha a tőszomszédságában elterülő két község szennyvizével a város területén a folyók vizét megfertőzi. Politikai okokra is hivatkozott a város. Felterjesztésének e részét az alábbiakban közöljük: ..Városunk néhány ezer gyári munkásának jó része az olcsóbb lakbérviszonyok következtében Győrsziget és Révfalupataház területén bérel lakást. A két község korlátolt számú rendőrlegénységével képtelen a szocializmus eszméi által megtöltött munkássereget féken tartani — képtelen csekély fegyveres erejével a közrend iránti tiszteletet parancsolni, és erőtlensége tudatában kénytelen tűrni, hogy területe a szocializmusnak büntetlen tanyája legyen. E^őve látható, hogv Győr város a mellette fekvő és a közrend és közbiztonság kívánalmait kellőképpen kielégíteni nem tudó község erőtlensége miatt hazánkban az e 1 égedetl o n c 'ég. a szocializmus fő fészke legyen. Énpen a legutóbbi időben szemünk előtt lefolyt svőri vagöngyári bérharc szolgáltatott e tekintetben részünkre elszomorító példát. A bérharc vezetői nyugodtan, minden nagyobb nehézség nélkül áttették Győrsziget területéről lázító munkájukat. Ugyanügy történt a nyár folyamán, amidőn a városi rendőrkapitányság a szocializmusnak egy murka^élküli veszedelmes hívét lázító és izgató beszédei miatt a város terül°téről kitiltotta. A kitiltásnak az lőn foganatja, hogy a kitiltott munkásvezér Győrsziget területéről nyugodt lelkiismerettel, bántódás nélkül saját lapjában terjeszti ma is az elégedetlenség üszkét." 40 Ezu + án azokra az okokra mutatott rá a város, amelyek árvédelmi szempontból teszik szükségessé az egyesítést. A Rábca folyó tervezett elvezetése miatt ugyanis az árvédelmi kérdések az eddiginél nagyobb mértékben kerültek elő+érbe, mert a Gvőrsziget határa felett húzódó új Rábca-töltéssel nemcsak a község, hanem Győr város lakosságát is védelmezni kívánják. Ezért a város árvédelmi kezel érét nem adhatja ki a kezéből, más község területén levő árvédelml művel pedig sikerrel védekezni nem lehet. Végül a felterjesztés kitért arra is. hogy az egyesítés feltételei között szereoel a Győr és Révfalu között felállítandó vashíd építése is, ami mind a k°reskedelem, mind pedig a közlekedés szempontjából rendkívül jelentős és elengedhetetlen. Révfalunak Győr várossal való egyesítése né^.ül viszont a Kis-Dunán, ezen a helyen, új híd építésére aligha kerülhetne sor. 41 A város közgyűlése határozatának felterjesztésétől közel két esztendő telt már el. amikor az 1904. évi XXXVII. t. c. Győrsziget és Révfalupataház községeket Győr városhoz csatolta. A törvény egyben a képviselőválasztó-kerület kérdéseit is rendezte. A törvény teljes szövege a következő. 40 Uo. 41 A Dunán át a Győrbe jövők át jutása, ebben az időben még nem volt megfelelően biztosítva. Csak a gyalog iárók tudtak Révfaluból közvetlenül a városba jutni kb. a mai vashíd helyén levő hajóhídon, de csak a jégzajlás beálltáig, mert a hajóhidat ekkor szétszedték. Később azonban a hajóhíd helyett fahida építettek, amelyen azután télen is közlekedhettek. Kocsival azonban egészen a vashíd megépítéséig csak Győrszigeten át, a Szigetet Révfaluval összekötő vashídon, juthattak be a városba. 18 Arrabona 273
