Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

bizottságának határozatával, és azt ezúttal is elutasította. Ismételten kijelentette, hogy a maga részéről az egyesítést csak a 20. kgy/1900. számú határozat alapján tartja keresztülvihetőnek, vagyis csak akkor, ha a város az óhajok teljesítésére is kötelezettséget vállal.0 Ezek után a városnak az egyesítés ügyében kiküldött bizottsága, majd közgyűlése is kijelentette, hogy ilyen körülmények között az egyesítést a maga részéről nem tartják megvalósíthatónak.

21 Ezután már gyorsan peregtek az események. Az egyesítés szigeti hívei, elsősorban a háztulajdonosok és adófizetők elhatározták, hogy népgyűlést hívnak öszsze, amelyen végérvényesen határoznak a község sorsa felett. A népgyűlést április 21-én, délután 3 órára hívták össze a szigeti Tósch-féle fürdőházban, és arra a község adózó polgárait hívták meg. A népgyűlésen több százan jelentek rneg, és itt a népgyűlés helyszínen választott jegyzője határozati javaslatot olvasott fel. A javaslat szerint a népgyűlés forduljon kérelemmel Győr vármegye közgyűléséhez, és kérje, hegy a vármegye kezdjen tárgyalásokat Győr várossal a községnek Győrhöz való csatolása érdekében.

22 Győrsziget község olyan szegény — mondja a népgyűlés elé terjesztett határozati javaslat —, hogy semmi földje sincsen, és lakosainak 80 u

/o-a Győrött keresi kenyerét. A községnek más jövedelme nincsen, mint a lakosság adózása, kiadásai pedig olyan nagyok, hogy a sokféle adópóLékkal 80, esetleg 100 %-át kell fizetniük a 20 %-os királyi adónak. Ennek ellenére még csak kilátás sincs arra, hogy közegészségügyi, köztisztasági, közbiztonsági és közigazgatási feladatait a község saját erejéből, csak közepes mértékig is, teljesíteni tudja. Ezért szeretnének Győr várossal — annak egyik külvárosaként — egyesülni, mert attól, mint erősebbtől, előbb megkaphatják azokat a közszükségleteket, amelyekre most szükségük van, és mégsem fizetnének 90, esetleg 100 %-os községi pótadót, mert a váios most is csak 50 u

/o-ot szed lakosaitól. A népgyűlés felirati javaslatában a szigeti háztulajdonosok és adózó polgárok kijelentették, hogy készséggel fogadjak el a várossal folytatott tárgyaláson 11 pontban felsorolt feltételeket, és nem kívánják a külön nyilatkozatot az ugyancsak 11 pontba foglalt óhajok teljesítésére. Ezek a követelések nem szolgálják a község érdekeit, és kizárólag magánérdekek műve volt. Egyes községi alkalmazottak igyekeztek akadályozni az egyesítést, mert ennek esetén meLékjövedelmeik elvesztését féltették. Kijelentették, hogy bizalommal vannak a város iránt, és ezért kérik a vármegyét, hogy az 1886. évi községi törvény alapján tárgyalja le egyesi.es iránti kérelmüket Győr város törvényhatósági bizottságával.^ A népgyűlésen egybegyűltek a javaslatot egyhangúan elfogadták. A győrszigeti háztulajdonosok és adózók egyúttal beadványt intéztek a község elöljáróságához is, amelyben tarthatatlan helyzetükre mutattak rá. Kérték az elöljáróságot, hogy a községnek a várossal leendő egyesítéséhez a szükséges intézkedéseket a maga részéről is tegye meg.

24 Győr vármegye az egyesítés kérdésével érdemben nem foglalkozott. Mind Győrsziget községnek a 42. kgy/1900. számú határozatát, mind pedig a népgyűlés kérelmét véleményezés végett, az egyesítés ügyében kiküldött bizottságnak adta ki.

25 20 Uo. Gyarsziget képvt. hat. kiv. 42/1900. Győr megyei alispáni iratok 1.1918/5555. 21 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 68/1901. 22 Uo. Alispáni iratok 3657/1901. 23 Uo. 24 Uo. 25 Uo. Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve 26/1901. 268