Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

A vármegye halogató politikája ellenére siettette az egyesítés kérdésének végleges megoldását az a körülmény, hogy időközben árvédelmi érdekből a földművelési kormányzat úgy határozott, hogy a Győrszigetet és Újvárost egymástól elválasztó Rábca folyó medrét elvezeti, és a folyót Pinnyéd vonalában engedi a Dunába. Ez az intézkedés a város és Győrsziget közötti természetes határt megszüntette volna, és úgyszólván csak egy széles „utca" választotta volna el a két települést egymástól, ami mind közegészségügyi, mind pedig közrendészeti szempontból az egyesítés kérdését újból előtérbe hozta. Lényegében erre való hivatkozással terjesztették be az újabb egyesítés iránti indítványt Kohn Adolf és Társai. Indítványukat a képviselő-testület el is fogadta, és egyúttal az egyesítés feltételeit is megállapította öt pontban. További nyolc pontban azoknak az óhajoknak adott kifejezést, melyeknek teljesítése „egy a két község kiküldötteinek már egy közös egyetértéssel tartott tanácskozása szerint — Győr szab. kir. város részéről minden nehézség nélkül — elfogadhatóknak mutatkoznak, s azok teljesítése nagyrészt az egyesülés tényéből önként következik." A képviselő-testület szövegezéséből világosan kitűnik, hogy bár a község már elállt az óhajok teljesítésének garanciális követelésétől, kérelem formájában azokat továbbra is fenntartotta. Az öt fePétel a község lakosainak jogaival és kötelességeivel, a községi vagyon és alapítványok átvételével, a hídvámmentességgel és a község alkalmazottainak további sorsával foglalkozik. Ezek a város és a község között már létrejött megállapodásokban is szerepelnek. Az óhajok is általában azonosak a korábbi előterjesztéssel. Űj tételként mindössze kettő szerepel: rendőrőrs felállítása Győrsziget területén és az a kívánság, hogy a működő gyárak vízhasználati és vízelvezetési jogát a város ne akadályozza.

26 A képviselő-testület — valószínű az ügy meggyorsítása céljából — felhívta a várost, nyilatkozzék, hogy az öt pontban felsorolt feltételeket és a nyolc pontban foglalt óhajok „lehető teljesítése" mellett akarja-e, hogy a község a városhoz csatlakozzék. Amennyiben a városnak is ez a kívánsága, a tárgyban hozandó határozatát, a képvise-őtestület határozatával és az adózó polgárok nyilatkozatával együtt, további intézkedés végett küldje meg Győr vármegyének.

27 A város és a község kiküldöttei az egyesítés kérdésében 1902. június 25-én véglegesen megállapodtak. A feltételeket illetően megállapodásuk lényegében azonos volt Győrsziget képviselő-testületének az 1902. május 12-i határozatában foglaltakkal.

28 A község képviselő-testülete augusztus 7-én,

29 a város közgyűlése pedig október 9-én fogadta el a megállapodásokat.

30 Mind a közeg, mind pedig a város úgy határozott, hogy mivel a vármegye az egyecítécnek még a gondolatát is elvetette, a város az 1886. évi XXII. t. c. 163. §-a alapján közvetlenül a törvényhozáshoz fordul. Rév falupataház. A Kis-Duna bal partján fekvő Révfalupataház eredetileg három telepü'ésből állott: Révfaluból, Malomsokból és Felfaluból. Mind a három rész valamikor ..halászfalu" volt.

31 Révfalu — püspöki birtok — a Hédervár fe!é vezető úttól nyugatra települt, 1297-ben. Malomsok, Felfaluval összeépült település, a Bácsa 26 Uo. Győrsziget képvt. hat. kiv. 32/1902. Győr megye alispáni iratok 1.1918/5555. 27. Uo. 28 Uo. 29 Uo. Győrsziget képvt. hat. kiv. 52/1902. Győr megye alispáni iratok 1.1918/5555. 30 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 235/1902. 31 Borbíró V.—Valló I, i. m. 79. 269