Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Jenei F.: Kisfaludy Károly

4. ábra. Czuczor G., Aradi gyűlés, Kisfaludy K. rajza ismeretlen helyen Ez azonban csak a kiadás, a terjesztés gondját jelenti. A szerkesztőé sokkai nagyobb. Kisfaludy irodalomtörténeti jelentősége az Aurorában az, hogy kaput tárt az újnak, megteremti az alapfeltételeit reformkori irodalmunk indulásának. Átveszi a vezéri botot a széphalmi mester, Kazinczy Ferenc kezéből, és a magyar irodalom középpontját, természetes centrumát, az ország fővárosában. Pest-Budán teremti meg. Az induló Aurora a régi és az új találkozása. Kazinczy Ferenc és tanítványai éppen úgy helyet kapnak benne, mint az induló újak, a fiatalok is. Az első évfolyamokban Kazinczy Ferenc mellett Kis János, Szentmiklóssy, Döbrentey. Helmeczy, Vitkovics Mihály, Szemere Pál nevét olvassuk, és Kisfaludy Sándorral, Katona Józseffel is találkozunk. De sorra jelentkeznek az újak is. Pázmándi Horvát Endre, Kölcsey Ferenc, Toldy Ferenc, Bajza József, Guzmics Izidor és a nőírók között Dukai Takács Judit; és persze, amint az ilyen induláskor lenni szokott, néhány dilettáns törekvő arisztokrata egészíti ki a névsort. Az induláskor Kisfaludy teret adott akkori irodalmunk minden írójának, nem akart kizárni senkit, aki valami értéket is jelentett. Az Almanach még kísérletezett, kereste az útját. A klasszicizáló, a szentimentális alkotások vannak túlsúlyban,