Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Jenei F.: Kisfaludy Károly

az írót, aki Pestet a magyar irodalom központjává szervezi, aki vezére lesz az induló, nagy klasszikus értékeket teremtő, új magyar irodalomnak.

2 A téti „kisded hajléktól", hol 1788. február 6-án édesanyja életét adta, hogy 6 élhessen, nagy volt az út a pesti színházi estéig. Aki végigjárta, nem tudott és nem is akart beleilleszkedni azokba a keretekbe, melyeket a családi hagyományok, osztályának, a magyar középnemességnek tradíciói megszabtak. Aki végigjárta, annak sorsa küzdelem, szenvedés, megaláztatás volt. Az volt gyermekéveitől fogva. Ha a hitves elvesztésén érzett fájdalmába zárkózott édesapa ridegsége távol is tartotta magától, a szerető nővér gondossága, igaz, hogy önfejű, akaratos — mégis melegszívű ifjút nevelt belőle. Egyéniségének jellemzője volt, hogy keményen, akadályt nem ismerve tört kitűzött célja felé, nem ismert ebben semmi gátat, ha tanári önkény, vagy akár az atyai akarat is állott útjába; de egyéni szeretetre méltósága megnyerte az embereket, híveket szerzett neki, alkalmassá tette, hogy hivatott vezér legyen. A Kisfaludy-életrajzok nem tudtak kielégítő módon megbirkózni az 1788— 1819 között eltelt idővel. Már Kisfaludy Sándor tiltakozott az apa olyan beállítása eP.en, mintha csak az „anyagyilkost" látta volna fiában. Nem tudták tisztázni Kisfaludy Károly bécsi és itáliai, külföldi utazásai éveit. Amikor 1819-ben a Tatárok bemutatója ismertté teszi nevét, „üstökös" jellege van feltűnésének. A sok ágra szakadó nemes famíliákban a rang, a társada]mi helyzet kiváltságainak megóvása szokássá tette a XVIII. század második felében azt, hogy a családi vagyon szétaprózódásának következtében szükségszerűen elkövetkező elszegényedésének megakadályozására, a család ifjabb tagjai katonának mentek. Béke években tiszti rang vásárlásával, háborús időkben a gyors előmenetel elérésével biztosították maguknak a családi örökség meFé a nyugdíjat, és mentették az ősi birtok reájuk maradt darabját. így tett Kisfaludy Mihály is, mikor két fia után Károlyt is katonának adta, azt hivén, hogy ezzel az ő életútját is biztosította. 1804. október 1-én öltötte fel a 32-es gyalogezred hadapródjának egyenruháját. A napóleoni időket é'ték, hadjáratok váltották a rövidre szabott békeéveket. Fiatalon megismerte a harci zajt és unalmasan békés garnizönéletet. Volt csatában, esett hadifogságba, ahonnan merészen megszökött, és mikor a magyar insurekció kismegyeri veresége után, 1809-ben aláírták a schönbrunni békét — már mint főhadnagy vonul békeszállására, Pestre. És ezzel megkezdi a „vándoréveket", amelyek apjával való szakítással kezdődnek. Szerelmes lesz egy vagyontalan, szegény leányba. Nősülni szeretne, apja a házasságát megtiltja, s m'kor kilép a katonaságtól, a hazatért fiát, kitűnő bizonyítványaival együtt, cselédeivel dobatja ki. Kiadja anyai osztályrészét — és többé hallani sem akar róla. Kisfaludv a? atvai házat, a „kisded hajlékot" ezután már nem látta. A családi otthon Trézsi nővérének háza lesz, Vönöczkön. Vas megyében, vagy éppen Győrött, a Bástya utca 39. számú, ún. Kisfaludyházban. Az otthonából száműzött Bécsbe megy, és ez időtől csak leveleiből tudjuk küzdelmes életútját követni. Már egyik katonai minősítése a magyar költészetben és a katonai rajzban való jártasságát emeli ki. Ez utóbbiban akarja tökéletesíteni magát Bécsben. Ezzel az atyai akaratot végképp megtagadta, szakított azzal, amire a családi hagyományok kötelezték. Testvérei közül nem 2 Bánóczi J., Kisfaludy Károly és munkái. I—II. Bp. 1882—1883. — Szinnyei F., Kisfaludy Károly Bp. 1927. (It. Füz. 19) — Speneder A., Kisfaludy Károly Bp. 1930. (a bécsi Coll. Hung, füzetei. 9.) — Horváth J., Kisfaludy Károly és író barátai, Bp. 1955 — Szauder J., Kisfaludy Károly válogatott művei. Bevezetés. Bp. 1954, Magyar Klasszikusok. s ;: ;ri,M 230