Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

a malmot fia Szalay József örökölte. A fén Szalay József az 1870. évben költözött el az élők sorából, s a malom mint ! gyaték özvegyének. Jursits Rozáliának lett a tulajdona. 3. Burián Ferenc és neje Szabó Rozália malmát 1826-ban Szalay Márton örökölte, és 1867-ig használta. Burián Ferenc és felesége a tulajdonostól ugyanebben az évben vette meg reál joggal. 4. Szalay János és neje Agi Zsófia reál joggal tulajdonosai a malomnak. Azelőtt a Nagy-Dunán állott, és Pulai Márton volt a gazdája. Később özvegye Enöl Terézia örökölte, akitől 1869-ben Horváth János és felesége Pusztai Erzsébet vették meg. A házaspártól Szép Sándor, Szép Sándortól Rácz Gábor, majd ettől 1872-ben a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg a malmot. 5. Rácz Gábor és Horváth János társtulajdonosok valószínűleg elmulasztották malmuk jogviszonyának rendezését, vagy pedig hatósági engedély nélkül foglaltak helyet az öttevényszigeti malmok között. Ezért az 1873. év június 21-én 10 004. szám alatt kelt és 1890./K. i. szám alatt érkezett közlekedési minisztériumi rendelet alapján a tulajdonosokat a malom eltávolítására, kikötésére utasították. XL A dunaszentpáli malomcsoport A csoportba tartozó négy malom gátját a község határában gróf Khuen Hédervári Károly és báró Sina János vizére a bal parton építették fel. Három malom álláshelye pedig részben átnyúlik Zmeskál István vizén, az öttevényszigeti határba is. 1. Özvegy Vadász Istvánné, szül. Varga Ágnes és veje Horváth István malmának gátja Mészáros József alsóréti dűlőben fekvő rétjének felső szélétől lefelé 24 ölre áll. A malmot 1826. körül Koller Krisztinától Szalay Tamásné örökölte, akitől 1874-ben reális joggal jelenlegi tulajdonosai vették meg. Két évvel később Horváth István rárói lakos, Ásvány községben 1876. június 28-án a maga fél malmát eladta az anyósának, s 1876. július hó 4-én a malom tulajdonjogát özv. Vadász Istvánné mint vevő nevére írták át. 2. Goldstein János régi malmát Forgó József a Nagy-Dunáról, a nagybajcsi révből hozta a dunaszentpáli csoportba. Valamikor Vadász Márton volt a társtulajdonosa, aki a rmga részét 1866-ban Szalay Jánosnak adta el. A reális jogú malom teljes egészét 1867-ben a jelenlegi tulajdonos vette meg A malom gátja három öl távolságra van felfelé a malmosgazda rétjének alsó Hétől. 3. Goldstein János a reál jogosítvánnyal bejegyzett maim >,t 1837-ben édesapja, Goldstein József után örökölte. A malomhoz tartozó gát István nevű rokona rétjének felső szélétől lefelé tizenhét ölre épült. 4. özvegy Szalay Jánosné malomgátja harmincnégy öl távolságra van Goldstein István rétjének felső szélétől. A reál jogú malmot néhai tulajdonosa Szalay András után Szalay János örökölte az 1830. évben. Szalay János 1869-ben meghalt, s a malmot felesége özvegyi jogon használja. 5. Varga Balázs és felesége Szalay Anna reáljogú malma Goldstein István rétiének felső szélétől negyvenkilenc ölre van lefelé. A malom életkora megközelíti a száz évet. Régi tulajdonosa Szalay Antal még 1830 előtt örökölte, aki a malmát 1870-ben unokájára, Szalay Ágnesre s annak férjére, Varga Balázsra hagyta. 6. Vadász Móric malomgátja Szabó József rétje alsó szélétől felfelé hat öl távolságra található. Valamilyen ok miatt a dunaszentpáli malomcsoportból el14 Arrabona 209