Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)
A malom tulajdonosai molnártársaik elbeszéléseiből olyan adatok birtokába jutottak, amelyeknek a segítségével malmuk magasabb fokú minősítést nyerhet. Értesülése kre támaszkodva tehát az 1877. évben Perger Ferenc és Györkő József pinnyédi lakosok arra kérték a megyei hatóságot, hogy az összeíráskor megállapított személyi helyett reáljogosítvánnyal ruházzák fel malmukat. Beadványukban megemlítették, miszerint Sörös Antal és Bangha János gönyűi lakosok tanúsítják, hogy a malom 1834-ben a gönyűi révben épült és ott öi eg Csukás János volt a tulajdonosa. Később a malmot Kovács Péter csicsói lakos szerezte meg, s a gönyűi határból a csicsói. úgynevezett „görői révbe" szállította át. A malmosgazdák kérelmével a megye közigazgatási bizottságának 1877. január 10-én tartott ülése is foglalkozott. Megállapította az ülés, hogy a tanúk igazolták a közös kérelembe foglaltakat, s ezért úgy határozott, hogy az összeíró bizottság minősítését megváltoztatja, a malmot reál jogúnak minősíti, és e jogot a tulajdonosok nevére átírni kéri. 35 12. idősb. Horváth Mihály és Szabó János reális jogosítvánnyal fele-fele malomnak a tulajdonosai. Korábban a Nagy-Dunán volt bekötve és 1846-ban idősb. Horváth Mihály volt a gazdája. Az 1869. évben a malmot hatósági, engedéllyel a Kis-Dunára hozatta át és itt a felét Csáktornyai Imrének eladta, akitől 1874-ben Szabó János vette meg. 13. Csáktornyai Imre malma eredetileg a Nagy-Dunán állott, s Nagy Ádám és Farkas Pálnak volt a közös malma. Az 1850 és 1860 közötti évtizedben gyakran változtak a gazdái. Végre 1869-ben a malom egy-egy negyedének Horváth János és Bódis Zsuzsanna, felének pedig Kulcsár József lett a birtokosa. A három társtulajdonostól azután a reális jogú egész malmot Csáktornyai Imre vette meg az 1874. évben. X. Az öttevényszigeti malomcsoport A kis létszámú csoportba mindössze öt malom tartozott. A malmok öttevénysziget és Zámoly községek határában, gróf Khuen Károly vizén állottak, a zámolyi belsőségek nyugati részén fekvő plébániakert sarkától ezerkilencvenhét ölre felfed, illetve az itt kezdődő és az ezerkétszázhatvankét ölig húzódó Kis-Duna szakaszon. Az 1877. évben zámolyi malmok is települtek öttevénysziget határába. Helytelenül megépített malomgátjaik miatt alaposan elromlott a baráti jóviszony a község elöljárósága és a malmosgazdák között. Végre is a hatóságoknak kellett rendet teremteni közöttük. 30 A csoport malmait 1874. november hó 10-én írta össze a malomrendező bizottság. Adataik közlése az összeírási jegyzék sorszámozása szerint következik. 1. Fekete Márton malma 1848 előtt is a Kis-Dunán őrölt. Hajdani tulajdonosa Morvái József volt, akitől 1861-ben Forgó József vette meg. Űj gazdája 1867-b Q n malmának felét Tukovits Mártonnak adta el, tőle pedig egy negyedrészt Dóra György vásárolt meg. A reáljogosítvánnyal működő egész malom 1871-ben vétel útján került jelenlegi tulajdonosának birtokába. 2. Özvegy Szalay Józsefné reális jogú malma az 1826. év körül örökségként szállott Szalay Mihályra. Amikor pedig az 1859. évben a tulajdonos elhunyt, 35 GySmL:l Győr megye közig. biz. ir. 161. K. B. 1877. év. 36 Uo. Győr m. Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 523/1877. és Czigány B., i. m. 5. (1963) 216. 208
