Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

a tagja. A malomnak 1832-ben Molnár József volt a gazdája, aki malmát az 1848. év előtt leányának, Molnár Rozália, férjezett Tatai Imrénének engedte át. Tatainé rövid idő múlva elköltözött az élők sorából, és az addig egyedül bírt malmot a férje örökölte. Az özvegyen maradt férj nemsokára másodszor is megházasodott, és Petrán Annát vette feleségül. Az esküvő után fele-fele részben a malmon megosztoztak, s ez időtől fogva a férj és feleség a malmot közösen bírta. Az 1865. évben Tatai Imre is elhunyt, s halála után a malom felét özvegye, Petrán Anna, a másik fél malomrészt pedig Tatai Mihály örökölte. Tatai Imréné sem maradt özvegységben, hanem férjhez ment Varga Györgyhöz, akivel azután a fél malomrészt egynegyed-egynegyed arányban egymás között megosztották. A reál jogú malom felének tehát a Varga-házaspár, a másik fél malomnak pedig Tatai Mihály a tulajdonosa. 8. Szemeti István és Dara György közös malma is a legrégibb kis-dunai m almok közé sorolható. Azelőtt a dunaszentpáli malomcsoportba tartozott, és Szalay Tamásné volt a tulajdonosa, akitől 1867-ben Burján István birtokába került. Később Cseri János, Varga György, Dara György és Oravecz István a malom gazdái. A társtulajdonosok közül a malom felének most is Dara György a tulajdonosa, a másik fél malmot pedig 1873-ban Szemeti István vásárolta meg. Az összeíró bizottság az egész malmot reális jogúnak minősítette. 9. Szabó György és felesége Kis Rozália, valamint Szabó János és neje Csala Borbála fele-fele arányban közös malmát a tulajdonosok az 1868. évben újjáépíttették és a megyei hatóság engedélyével kötötték be a zámolyi malmok közé. A két házaspár a közös malmot személyes jogon működtetheti.. 10. Magyar Lajos és harányi Horváth Mihály közös tulajdonban levő malma eredetileg a Nagy-Duna valamelyik révéhez tartozott. Szemeti József és Tolnay József voltak a tulajdonosai, akik az öreg malom helyett 1865-ben újat építtettek, a régit pedig eladták Csabi Pálnak. Az új tulajdonostól Pap Antal vette meg, aki a malmot kijavíttatta, majd eladta Horváth Mihálynak és Hegedűs Józsefnek. Ez utóbbi malmosgazdától annak fél malomrészét 1874-ben Magyar Lajos vette meg. Magyar Lajos és Horváth Mihály tehát feles arányban tulajdonosai a személyes joggal felruházott malomnak. Magyar Lajos nem sokkal később a közös malom másik felét is megvette, és az 1875. november 26-án kelt 4174. alp. számú végzéssel megengedték neki. hogy malmát eddigi helyéről elszállíthassa és a Kis-Duna bal partján a zámolyi határban, Csáktornyai Imre malmán alul kilencven öl távolságra, tíz öles gátolással beköthesse. 11. Perger Ferenc, Györkő József és Haszonits György kiöregedett malma valamikor régen a Nagy-Dunán állott. Küster József volt a régi tulajdonosa, aki 1862 körül Pap Antalnak adta el, és helyette új malmot építtetett. Űj tulajdonosa a rozzant malmot kijavította, és 1864-ben felét Perger Ferenc, a másik felét pedig 1869 körül Györkő József vette meg. Később, 1874-ben Perger Ferenc kétnegyed tulajdonából egynegyed malmot Haszonits György vásárolt meg, így három tulajdonosa lett a malomnak. Az összeíró bizottság a társakat a birtokukban levő malomrészek arányának megfelelően személyes jogosítványnyal ruházta fel. Az alispáni hivatal 1875. november 26-án, 4273. számú végzésével Györkő József és társainak megengedte, hogy malmukat a zámolyi határba szállíthassák. A malom helyét Csáktornyai Imre malma alatt harminc ölre jelölték ki, a malomgát hosszát pedig tíz ölben szabták meg. 207