Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

hez ment Étsi Andráshoz, akivel 1858-ig közösen bírták az egész malmot, majd pedig a malom egynegyed részét Étsi Józsefnek eladták. Étsi András és felesége tehát a malom háromnegyed részét reál-, Étsi József pedig a megvásárolt egynegyed malmot személyes jogon működteti. 8. Miklós István és Nagy Zsigmond közös malma a szapi határtól 73 ölnyire őröl. Ezt az öreg hajósmalmot Szakái Elek és Móricz Mihály régi tulajdonosoktól Miklós István vette meg 1846-ban. Később az új malmosgazda az 1867. évben a malom felét Nagy Zsigmondnak adta el. Ezért Miklós István reális, Nagy Zsigmond pedig személyes joggal tulajdonosa a malom fele-fele részének. 9. Szeghy Zsigmond hajósmalmának állandó őrlőhelyét a község határán felül 56 ölre jelölték ki. A malom már az 1850. év előttől, egészen 1862-ig Mórocz Mihály tulajdona volt. Később több ízben is gazdát cserélt, míg végre az utolsó tulajdonosa, Sárközy Ferenc, 1867-ben Szeghy Zsigmonddal elcserélte. A bizottság a malmot tévesen személyes joggal ruházta fel. Valamelyik tulajdonos a határozatot sérelmesnek találta, mert a Közmunka és Közlekedési Minisztérium az 1875. év július hó 28-án kelt, 10498. számú határozatával a malom jogviszonyát megváltoztatta és reáljogú malomnak minősítette. 10. Sárközy József reáljogú malmát 39 öl távolságra kötötték be a szapi határ felett. A malmot 1850-ben, mint Nagy Lajos hagyatékát elárverezték. Ekkor vette meg Sárközy József, aki ma is tulajdonosa a malomnak. 11. Sárközy Ferenc hajósmalma 22 öllel a szapi határ felett őröli a kenyérnekvalót. Régi malom, s 1850 előttől egészen az 1859. évig Mórocz Mihály volt a tulajdonosa. Ekkor eladta Sárközy Ferenc és Ray Istvánnak egyenlő, felefele arányban. Sárközy Ferenc 1868-ban társtulajdonosától annak részét is megvásárolta, s azóta az egész malomnak egyedüli, személyes jogú gazdája. 12. Csicsay Károly malma Szap község és az ercsédi puszta határának találkozásánál, de már a szapi közbirtokosság vizén működik reális joggal. 1849-ig Horváth Józsefé volt a malom. Ekkor hivatalos bírói úton eladták, s Csicsay Károly vette meg, aki azóta is tulajdonosa. 13. Mórocz János malmát már az ercsédi puszta határától 17 ölre, a község vizére kötötték be. Mórocz Sándor 1849-ben bekövetkezett halála után a tulajdonjog özvegyére szállott, aki később Bozsoky Mihályhoz ment másodszor férjhez. Ebből a házasságból nem született gyermek, azért halála után az egész malmot első házasságából származó gyermeke, Mórocz János örökölte, aki a malomnak reáljoggal ma is tulajdonosa. 14. Horváth Gábor és felesége, Hatos Mária malma a szomszéd felső pusztától lefelé 34 öl távolságra áll. 1849-ig néhai Hatos Imre volt a gazdája. Halála után leánya örökölte, aki 1850-ben férjhez ment Horváth Gáborhoz, s azóta a malom reál jogosítvánnyal kettőjük tulajdona. 15. Hamar Imre és Berecz Imre a puszta határa alatt 51 ölre köthették be malmukat a közbirtokosság vizére. A malom 1850 előtt s később is, 1852-ig Komjáthy Ferenc malmosgazdáé volt, akinek halála után özvegye lett a malom tulajdonosa. Az özvegy az örökül jutott malmot egy év múlva Écsi Miklós, Écsi Dávid és Varjú Mihálynak adta el. Később több kézen is megfordult, végre 1863-ban a malom felét Hamar Imre vásárolta meg, a másik fél malomnak pedig az 1864. évben csere útján Berecz Tmre lett a tulajdonosa. Mindketten személyes jogosítvánnyal folytathatják mesterségüket. 198