Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

29. ábra. Kőfaragó jegyek a 4. sz. kutatóárokban feltárt épületmaradvány és a székesegyház DNy-i sarka közelében levő támpillér és „kapu" kváderkövein építménynek a hajó hossztengelyéhez való igazodása, valamint a 4. árokban előkerült maradványnak a kapunyílás felé tartó bélletszerű kiképzése utal (31. ábra). 5. és 6—7. árok. Ezeket az árkokat a D-i és az É-i mellékszentélyek mögött ástuk az ásatás végső szakaszában, a székesegyház hossztengelyével megközelítőleg párhuzamos irányba. Célunk csak a szentély mögötti terület megkutatása volt, esetleges középkori épületek, építmények maradványainak felderítése céljából. Ezért csak 1,10—1,30 m mélységig hatoltunk le, amelytől lejjebb már római leletek és maradványok voltak várhatók. Az árkok metszetei nem mutattak rétegeket, bolygatott terület volt a felső réteg tekintetében. (A 7. árok K-i végében egy újkori téglacsatorna került elő, amelyet erős, vörös kőből faragott lapok fedtek.) E-i és D-i kripta feltárása. A székesegyházban csak az É-i és D-i kriptában végeztünk kisebb kutatást, ásatást. Az É-i kriptában egy kisebb kutatóárkot ástunk a DNy-i szögletben, ahol a barokk kori téglapadló alatt egy barnásrózsaszínű öntött padlót vágtunk át. Alatta a köves törmelékrétegben római peremes tégla és edények töredékeit találtuk. Ez a padlószint egy „pillérmaradvány" alapozása fölé futott. A kripta másik, ÉNy-i szögletében egy régebbi kőfalazat maradványa áll ki a kripta téglából rakott Ny-i falsíkjából. Erre rábontva egy 1765-ös és egy 1767-es év132