Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása

számú téglát találtunk, amely világosan bizonyítja, hogy ezt a kriptát Zichy püspök építette (32. ábra).

15 A D-i kriptában kibontottuk a K felé levő, régi kriptát elzáró (1938) téglafalat. A kriptában egymásra halmozott koporsók, s alatta összeroppant, részben bolygatott maradványok mutatkoztak. A Püspökséggel egyetértésben kitisztítottuk e kriptarészt, a koporsómaradványokat a kutatóárokba temettük, a csontmaradványokat pedig a kripta DNy-i sarkában kijelölt üregbe („ossarium") gyűjtöttük. (E munkát nem fejeztük még be, jövő évben folytatjuk.) A maradványok között találtunk egy újkori, rézkeresztet (kettős) zsinórral, hasonlót a 2. árokban feltárthoz. A két kriptarészt elválasztó téglafal mögött egy igen vastag, a kripta (régi) létesítésekor átvágott kőfalat találtunk, ettől K-re pedig — a kripta szintje alatt — egy, a római falak irányát követő, 70 cm széles másik (római) kőfalat (33. ábra).

16 A székesegyház körüli temető feltárása Az ásatás során szerény képet kaptunk a székesegyházat körülvevő egykori temetőről, melyről — Tollius leírása alapján — Villányi annyit közöl, hogy £ „székesegyház északi, nyugati és keleti része körül terült el a régi vártemető". 30. ábra. 4. sz. árok É-i falának metszete 15 A kriptát egykor fedő márványlap sírfeliratát a püspök maga készítette: „E helyen készítettem Neked, az isteni kegyelmek Anyjának oltárt, magamnak pedig sírboltot, hogy..." (Győregyházmegyei Almanach) Schematizmus (Győr, 1968. 60.). 16 A főszentély mögött feltárt, vékonyabb római falak talán válaszfalak voltak, a D-i kriptában feltárt pedig esetleg főfal lehetett. 133