Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Uzsoki A.: Török kori rabsírok Győrött

A béklyó szót először 1395 körül beko (olv. békó) alakban találjuk, és később is pl. 1468-ban „Compedibus ferreis wlgo Beko" néven említik,

15 tehát a latin compes vagy compedes-szel azonos, mint azt Pápai Páriz is igazolja.

!(J A béklyót még azonosíthatjuk a latin pedicá-val is,

17 mert ez inkább az állatok lábára használatos béklyóra vonatkozik.

18 Valószínűleg a legelőn kipányvázott, megbéklyózott állatok példájára alkalmazták a béklyót az emberekre is. Auer János Ferdinánd, aki 1683 augusztusában Esztergom közelében török fogságba esett, azt írja, hogy mindkét lábukra lábvasat tettek, mint a legelőn kikötött lovakra szokták.

19 Németül Fußeisen a neve, s ennek magyar megfelelője a lábvas. Előfordul még nyűgvas, vagy vasnyűg'

20 elnevezés is, mely ugyancsak az állatok béklyója, nyűgbe kötésének az analógiájára alakult ki. Béklyót jelent a nehéz vas fogalom is, ebben az esetben béklyó súlya kap hangsúlyt. Véleményünk szerint a vasba tesz, a vasra vagy vasba ver, továbbá a vasban ül népies eredetű kifejezések is a béklyóba vert rabokra vonatkoznak. Erre utal népdalköltészetünk egyik ismert példája is: „Ha kérdik, hogy vagyok, Mondjad, hogy rab vagyok, Szegedi fogházba, Térdig vasban vagyok".

21 A lábra alkalmazott, két perecből álló bilincs tehát a béklyó, mely a nyűgvas, a lábvas nevekkel azonos.

22 Találkozunk azonban még a török vas kifejezéssel is, mely a 17. században általánosan használt volt. 1674-ben a Pozsony melletti eberhardi várban a fogoly protestáns papokat „kemény török vasakba" verették, a Kapuvárra szállított hét papot pedig börtönbe vetették és „török vasat tettek mindkét lábukra".

23 A Sárvárra hurcoltakat összekötözték és „a legnehezebb török vasra verve" kerültek börtönbe.

24 A Lipótváron raboskodó protestáns papok sokat szenvedtek a „nagy török vasaknak lábakon való hordozásokban", vasba verették őket, „mint a török pogány rabokat szokták vala, mind a két lábakat".

2r> A huszti vár esetében is a bilincsektől megkülönböztetve említik a rab lábára való török vasat.

20 A felsorolt példák világosan mutatják, hogy a béklyó a török vassal is azonos. 15 Szamota L, Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902) 58. Lásd még 1548-ból: „Pyncheben Beko vas". — Gombocz Z. — Melich J., Magyar etymologiai szótár, III. f. (Budapest, 1914) 332. — A magyar nyelv történeti etymologiai szótára. I. (Budapest, 1967) 271. 16 Pápai Páriz F., Dictionarum Latino-Hungaricum (Tyrnaviae, 1757). Compedes címszó alatt: Impingere compedes alicui = valakit megbékózni. Használatos volt még a compeditus = megbékózott, vasra vert kifejezés is. 17 Szarvas G. — Simonyi Zs., Magyar nyelvtörténeti szótár. I. (Budapest, 1890) 200. — Szamota i. m. 18 Bartal A., Glossarium mediae et infamae latinitatis Regni Hungáriáé. (Lipsiae — Budapestini, 1901) 480. Pedica — vinculum, quo animalia pedibus constringuntur in agris dum pascunt. — Szarvas — Simonyi, i. m. IL (Budapest, 1891) 1089—1090. 19 Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi fogságban írt Naplója 1664. Közzéteszi: Lukinich I. (Budapest, 1923) LII. fejezet. 20 Takács S., Rajzok a török világból. I. (Budapest, 1915) 303. „Compedes ferrei trés vulgo vasnyug." 21 A magyar nyelv értelmező szótára. IV. (Budapest, 1962) 254. 22 Tolnai Vilmos szerint is csupán a lábra vert vasat jelenti a béklyó szó, s eredetileg a lábas jószág lábára alkalmazott nyűgöt jelentette. Lásd: A régi büntetőjog néhány nyelvi maradványa. Magyar Nyelv IX. (1913) 195—196 23 Vájna K., Hazai régi büntetések. I. (Budapest, 1906) 560—561. Itt köszönöm meg Temesváry Ferencnek szíves felvilágosítását. 24 Uo. 560. 25 Uo. 563. 26 Takács S. i. m.