Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

A fent vázlatosan ismertetett folyamat eredményeként a csornai járásban (a megye néhány ipari településével együtt) adva volt a lehetőség az igazi népképviselet megteremtésére. A polgári demokratikus forradalom időszakának osztályharcai egyrészt tisztázták a politikai frontokat, másrészt kineveltek a szegényparasztságból és a falusi proletárokból egy hangadó vezetőréteget, amely a Tanácsköztársaság alatt a falu élére állhatott. így történhetett meg, hogy a megye más falvaival, különösen a Sopron környéki falvakkal ellentétben a csornai járásban alig volt község, ahol a régi vezetőség megtarthatta pozícióit a Tanácsköztársaság idején is. E téren kivételt csak Magyarkeresztúr és Szany képez, ahol a zsírosparasztság jelentős politikai erőt képviselt. Ezekben a községekben a néptanács — ahogyan itt a paraszttanácsokat nevezték — összetétele szinte teljes egészében megegyezett a korábbi képviselőtestülettel, s tagjai között szép számmal találunk ellenforradalmárt, a később júniusi csornai ellenforradalom vezetői. A többi községben azonban a néptanácsba a falu szegénységének igazi vezetői kerültek be. Ilyen községek voltak többek között Pásztori, Bágyog, Szovát, Szil, Egyed, Rábacsanak stb. A rábapordányi tanács minden egyes tagja a falu forradalmi szegénységének képviselője volt, vezetőjük Matkovich Elek 73 éves tanító, s tagjai a falu népének élén aktívan részt vettek a júniusi ellenforradalom leverésében és következményeinek felszámolásában. A csornai községi tanács 45 tagjából: munkás 13, földmunkás 11, kisiparos 7, kisgazda 6, kiskereskedő 1, községi alkalmazott 2, értelmiségi 5 volt, s a falu régi vezetői közül csak dr. Gaál János, volt közgyám és képviselőtestületi tag került be a tanácsba, igaz, hogy ő tanácselnökként. A direktórium élére rajta kívül a nép legkövetkezetesebb baloldali vezetői kerültek: Bodnár Alajos, Galátz Jenő, Hollósi József, Kocsis Sándor."' A nép a tanácsokon keresztül valóban kezébe vette saját sorsának irányítását, a tanácsok megkezdik a terület legfontosabb problémáinak megoldását. A legfontosabb területek irányítására az egyes tanácsok bizottságokat alakítanak, így alakul meg minden községben a közellátási, birtokrendező, termelési és lakásügyi bizottság. A községi tanácsok küldötteiből április 11-én megalakult a járási tanács, melynek elnöke dr. Gaál János, politikai megbízottja Király Sándor, volt tengerészkatona, a csornai nép egyik legkövetkezetesebb baloldali vezetője lett. A csornai járás rendkívül fontos szerepet töltött be a megye gazdasági életében, elsősorban a mezőgazdasági termelés, a közellátás területén. Ennek megfelelően a hatalomra jutott proletariátus, a tanácsok vezetőinek legfontosabb feladata a megyeszékhely és a nyugati járások élelmiszerellátása, valamint a forradalom fővárosának, Budapestnek ellátása volt. A feladat megoldására a járásban közellátási alapot létesítettek, és az a csornai munkástanács, amely két hónappal előbb még erőszakkal akadályozta meg a község élelmiszerkészletének elszállítását, most megszervezi a terménybegyűjtést és élelmiszerszállítA vonatokat indít Budapestre. Ugyanakkor a csornai községi tanács a közellátás biztosítása érdekében külön bizottságot hoz létre május 12-én az árdrágítás ég árucsempészet letörésére. Foglalkoznak ezen kívül a tanácsok a munkáslakások építésével, a szegények, hadiözvegyek és hadiárvák megsegítésével, a cselédek ügyeinek jogorvoslásával, Csornán az Akóts malom munkásainak és a községi alkalmazottak fizetésével, a népoktatással és felnőttoktatással, a nép16 Uo. Községi jegyzőkönyvek. — SVU (1919. IV. 7—17.); — Mayer G., i. m. 102. 294