Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben
egészségüggyel, a bíráskodás demokratizálásával, sőt Csornán május 21-én szépészeti bizottságot hoznak létre a község rendezésére. 17 Ha az intézkedéseket és azok hatékonyságát figyeljük, szembetűnő a Tanácsköztársaság helyi néphatalmi szerveinek erélye és rátermettsége. Már a Tanácsköztársaság első hónapjában nyilvánvaló volt a lakosság előtt, hogy az új hatalom a lakosság többségének érdekeit képviseli, s hogy ez a hatalom: valóban hatalom. Az elvesztett háború után, súlyos katonai helyzetben, a proletárdiktatúra bel- és külpolitikai viszonyaihoz képest szembetűnően megszüntette a közellátás és közélet anarchiáját a tanácshatalom, s ez az imponáló eredményesség a diktatúra mögé sorakoztatta szinte az egész népet. A szocialista párt vezetői kitűnő politikai érzékkel használták ki a kedvező közhangulatot, szervezetek alakításával és népgyűlésekkel agitáltak, tették a még ingadozó rétegeket a Tanácsköztársaság híveivé. Április 2-án megalakították a csornai közalkalmazottak szervezetét. A szervezet tagjainak és vezetőségének összetételét vizsgálva, bizony nagyon vegyes társaságnak látjuk őket, azt azonban mégis pozitív eredménynek kell elismerni, hogy a szocialista szervezetet éppen abban a rétedben sikerült létrehozni, amelyikben a legerősebb volt a reakció befolyása. (Ennen a reakció erős befolyása miatt — Östör Laios és Tóbv József tevékenvsége — nem jöhetett létre a szervezet már a nolgári demokratikus forradalom alatt. ï A szervezet vezetőségébe baloldali nolitikusok is bekerültek, ni. Galacz Jenő tanító, akiknek ielenléte biztosította a szervezetben a oártiránvitást. Biztosította a szervezet létrehozása a közalkalmazottak többségének legalábbis ióindulatú passzivitását a Tanácsköztársaság vezetésével szemben, meghiúsította a reakció beleszólását és szabotálását a proletárdiktatúra közigazgatási munkáiában. fgv az ellenforradalmat, annak vezetőit ennen ott szorította háttérbe, kénvszerítette tétlenségre a szocialista párt. ahol azok a legnagyobb tömegbefolyásra, a legnagvobb hatékonvságra számítottak. Nem is sikerült a közalkalmazottakat, az ellenforradalmi kalandba berángatni, alig néhánvan vettek részt közülük az pseménvekben: és épnen a szakszervezet révén néhányan közülük a Tanácsköztársaság elkötelezett híveivé váltak. 18 A falvak szegényparasztsága az első pillanatban természetes hívévé és támogatóiává vált az új rendszernek. A Tanácsköztársaság nem oldotta ugyan meg a földkérdést, egy sereg más intézkedésével azonban alapvetően támogatta a szegényparasztság érdekeit. Ilyen volt mindenek előtt az adóterhek elengedése, a hadigondozottak hathatósabb segélyezése és mellette egy sor,, a falu elesettjeit segítő szociális intézkedés stb. Csorna község lakossága április 11-én hatalmas, lelkes népgyűlésen állt ki a Tanácsköztársaság mellett. A gyűlés szónokai soproni küldöttek, Knapp Gábor Sopron városi politikai biztos, Kellner népbiztos helyettese és Skarba Lajos, a soproni munkástanács elnöke voltak. A földmunkás többségű községek (Farad, Rábapatona, Bágyog) népe egy emberként állt a proletárdiktatúra táborába, s az már szinte természetesnek tűnik, hogy a földszigeti munkások március 30-i gyűlésükön testületileg beléptek 17 GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. — PtI Arch. Táviratok. — SVU (1919. IV. 19. 20. V. 13.) 18 SVU (1919. IV. 4. 5.); — SH és Sv Östör—Bilovits vita (1919. okt.) 295
