Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja
3. Kiszélesítette a KIMSZ-tagok korhatárát (14—24 évben állapította meg). 4. A szövetség működését a demokratikus centralizmus alapjára helyezte. 5. A KIMSZ legfőbb vezető testülete az évenként megtartandó országos kongresszus, illetve az általa választott 13 tagú Központi Vezetőség. 6. A szövetség alapszervezete — a csoport. 7. Minden megye székhelyén megyei titkárság állítandó fel. 8. A szövetség tagjai közt felmerülő vitás esetben választott bíróság dönt. A harmadik napon a kongresszus megválasztotta a vezetőséget s az ellenőrző bizottságot. Az ellenőrző bizottság 24 tagja között szerepel a győri küldött; Fenyő Ilus is. Svéd László a KIMSZ első kongresszusa eredményét így összegezi: „ . . . teljes mértékben elérte a célját. Mélyrehatóan elemezte sokoldalú tevékenységét, kidomborította kommunista jellegét, megvédte a KIMSZ szervezeti önállóságát." 3 * * Csak utalásban találkozunk annak említésével, hogy a győri csoport két küldöttje az összvezetőségi és bizalmi testületi ülésen beszámolt a kongresszus eseményeiről. A tájékoztatás lényeges mozzanata: a győri csoport alkalmazkodjék a kongresszus határozatához; vegye fel a KIMSZ elnevezést, s az ifjúmunkások kérdéseinek rendezésére a vezetőség minél hamarabb hívjon össze közgyűlést. A közgyűlés napirendjének összeállításával az összvezetőségi és bizalmi testület első ízben június 27-én, majd a kongresszus lefolyásáról július 2-án érkezett részletesebb tájékoztató birtokában július 4-én, 5-én, 8-án és 10-én foglalkozott. Június 27-én meghallgatta a két kiküldött beszámolóját, s elvben megállapodott az összehívandó közgyűlés időpontjában. Július 4-én és 5-én már a gyűlés tartalmi vonatkozásait vitatta meg. Kimondta: a gyűlés középpontjában a csoport munkáját tárgyaló beszámoló áll. Ezt a titkár állítja össze — a kongresszusi küldöttek s a vezetőség közreműködésévé]. A vezetőségnek sok gondot okozott a májusban csatlakozott diákság. Az lOSZ-vezetőknek a csatlakozással kapcsolatban kialakult véleményét a diákság későbbi magatartása nem változtatta meg. A diákok ugyanis többségükben tartózkodóan viselkedtek az ifjúmunkásokkal széniben. A csoport hivatalos helyiségeiben rendezett összejöveteleken, előadásokon megjelentek ugyan, de elkülönülten helyezkedtek el; az ifjúmunkások részére tartott előadásokon a párt kommunista érzelmű tagjainak előadását megjegyzésekkel kísérték, míg a szociáldemokrata előadót megtapsolták. Az IOSZ bakonyi kirándulásán — iskolai elfoglaltságukra hivatkozva — nem vettek részt. Közös mozi- vagy színházlátogatásról hallani sem akartak. Az egyik — mai értelemben klubnak berendezett — helyiségben a szórakozást szolgáló játékokat maguknak követelték, mondván: az „inasok" játsszanak délelőtt; a játékokat magukhoz vették; társasjátékhoz az ifjúmunkással nem ültek le, mert meggyőződésük az volt, hogy a lassabban gondolkodó munkásfiatal akadályozza őket szórakozásukban. A közeledni akaró ifjúmunkást nyersen leintették: „Nem neked való ez!" „Nem érted te ezt! Nem kalapács ez!" A diákok inkább akadályozták, mintsem elősegítették az ifjúsági közös38 Svéd L., Utat tör az ifjú sereg 217—-225. 251
