Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

Második részében: ,,az ifjúmunkás-mozgalom antimilitarista tradícióira utalva megvilágította az új és a régi hadsereg közötti különbséget". Rákos Ferenc az ifjúmunkások és a diákok közötti válaszfal ledöntésére szólította fel a fiatalságot. — A népbiztosok közül Hevesi Gyula arról beszélt, hogy utat kell engedni az ifjúság forradalmi szellemének; Lukács György a tanulás és az új kultúra kérdéseire irányította a hallgatóság figyelmét; Rákosi Mátyás a példaadást hangsúlyozta. A KIMSZ programját június 21-én vitatták meg. A vita lehetőséget nyújtott a különböző nézetek összecsapására, a vélemények tisztázására. Az anarchisták az egész programot kategorikusan tagadták; szűklátókörűnek mondták. A pacifista beállítottságúak a programtól a militarizmus elleni harc meghirdetését követelték. A felszólalók többsége — köztük a győri csoport képviselője — hatásos érvekkel cáfolta a téves nézeteket. A programtervezetet végül is — kisebb, a lényeget alig érintő módosítással — a kongresszus elfogadta. E program egyes pontjai: Az 1. pont megállapítja, hogy a KIMSZ a nemzetközi ifjúsági mozgalom szerves része; a nemzetközi mozgalomban vezető szerepet kell vállalnia; segítenie kell az elnyomottakat. A program meghatározza a nemzetközi együttműködés módozatait. 1. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé megalakítása; 2. Intenzív propaganda külföldön és hazai viszonylatban; 3. a külföldi ifjúmunkás-szervezetek anyagi és erkölcsi támogatása. A 2. pont a szövetség világnézetével s általános politikai céljával foglalkozik. A KIMSZ politikai programja •— a kommunisták programja; mestere —• Marx és Lenin; a cél — a kommunista világforradalom. A 3. pont a szövetség kulturális feladatait határolja körül. Cél a sokoldalú tanulás; a szervezeten belül a közösségi élet kialakítása. A 4. pont: a munkás- és parasztifjúság szövetségének létrehozása. Ennek érdekében KIMSZ-csoportok alakítása a falu földműves fiataljai körében; a munkás- és parasztfiatalok rendszeres találkozásának megszervezése; vidéken olyan lehetőségek megteremtése, hogy a munkás- és parasztfiatalok együtt legyenek; a városi és falusi fiatalok kölcsönös látogatásainak elősegítése: a városi fiatalok szabadban való foglalkoztatása; a kultúra vívmányainak megismertetése a falusi ifjúsággal. Az 5. pont: a fizikai és szellemi ifjúmunkások közötti ellentétek kiküszöbölése; a diákok ugyanúgy vegyenek részt a mozgalmi életben, mint az ifjúmunkások; az erkölcsi nevelés módozatainak meghatározása. A 6. pont: a kommunizmus megvalósítása nagyarányú termelést igényel. Ez képzettebb, fegyelmezettebb szakmunkást kíván. A szakmunkások nevelése az új, szocialista szellemű iskolák feladata. A 7. pont a szervezeti élet önállóságát hangsúlyozza. Június 22-én a szervezeti szabályzat tervezetét tárgyalta a kongresszus. A szabályzat egyes pontjait Kázmér József ismertette. Több küldött felszólalása után — az indítványozott módosításokkal — elfogadta a szabályzatot. 1. A szervezeti szabályzat megerősítette az április 6-i összvezetőségi ülés határozatát. A szövetség elnevezése: Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége. 2. Leszögezte, hogy a KIMSZ a Szocialista—Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának autonóm szervezete. 250