Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

álló tagozata. Magáévá teszi a szövetség elveit. Közreműködik a szövetség cél­kitűzéseinek megvalósításában. Az utolsó megbeszélésen megállapodtak a diák­csoport vezetőségének személyi összetételében is. Figyelemmel voltak arra, hogy a vezetőségbe olyan fiatalok kerüljenek, akik az ifjúsági mozgalomban eddig is tevékenykedtek. Megállapodtak továbbá abban is, hogy a diákságnak az ifjúmunkások csoportjához való csatlakozását Klein Pál alelnök jelenti be a május 6-án tartandó gyűlésen, éspedig külön a diákságnak, s külön az ifjú­munkásoknak. S ugyanő terjeszti elő a diákgyűlésen a diákvezetőségre vonat­kozó javaslatot — megerősítésre. További megállapodás: az ifjúmunkások elnöke jelenti az IOSZ-központnak a gyűlés idejét, célját, s kéri központi kiküldött kiküldését az aktusra. A diákság csatlakozása tehát elvben megtörtént. Következett a gyakorlati kivitelezés. A gyűlésre mind a diákokat, mind az ifjúmunkásokat napilap (és külön a bizalmiak) útján hívta meg a vezetőség, a diákokat május 6-án du. 3 órára, az ifjúmunkásokat pedig ugyanazon a napon du. 5 órára. Mindkét csoportot — Pogányné kívánságára — a felső leányiskola tornatermébe. A kitűzött időben mintegy 200 diák jelent meg a gyűlésen (a főreálból 64, a fiú felső kereskedelmiből 60, a női felső kereskedelmiből 50, a fémipari is­kolából 20, s a ker. szaktanfolyamról 6). A Művelődésügyi Osztályt Pogány Imréné művelődési megbízott, a Magyarországi Szocialista Pártot Hodács Ká­roly, az IOSZ helyi csoportját Klein Pál alelnök, Berger József titkár s Pocsai József számfejtő, az IOSZ-központot pedig Rózsai Endre s Raab László kép­viselte. A diákgyűlést — az előzetes megbeszélések értelmében — az IOSZ helyi csoportjának alelnöke: Klein Pál nyitotta meg. Reményének adott kifejezést, hogy az ifjúság két csoportját a múltban elválasztó ellentétek kiküszöbölőd­nek, s az ifjúság egységes táborban folytathatja a KMP által kijelölt utat. Együtt munkálkodhat az ifjúság közös kérdéseinek megoldásában. Klein után Rózsai Endre ifjúmunkás, az IOSZ-központ számvizsgáló bi­zottságának tagja ismertette azokat az eredményeket, amiket a proletárdik­tatúra kikiáltása óta az ifjúmunkások elértek. Hivatkozott a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda ügyosztálya által áprilisban kiadott két röpiratra. Az egyik azt mondja, hogy a proletár állam nem ismer különbséget fizikai és szellemi munkás között 34 . Tehát a középiskolai tanulók adják fel azt az illúziót, hogy a szellemi munkások a testi munkásoknál magasabb társa­dalmi helyzetben vannak. Az új rendben csak dolgozók vannak. „Jegyezzétek meg magatoknak egyszer s mindenkorra — mondta —, az új társadalmi rend­ben nem lesznek kiváltságos osztályok, félre tehát az öncsalással és a fontos­kodó semmittevéssel." 35 Ezek — elvek. A szocializmus elvei. Az ifjúság mindkét csoportját érin­tik. A jövő társadalmának kialakításában mind az ifjúmunkásokra, mind a diákokra egyetemes kötelezettségek hárulnak. Beszéde végén a tanulásra és kitartásra buzdította az ifjúságot. A másik küldött — diák, Raab László az IOSZ-központ választmányi tagja lelkes szavakkal emlékezett meg a forradalomról. Felelevenítette a két ifjú­munkás-szövetség (az IOSZ és SZIOSZ) március 22-i egyesülésének több moz­34 Svéd L. ; Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok (Bpest, 1956) 272. 35 Svéd L., A vörös lobogó alatt (Bpest, 1958) 201. 246

Next

/
Thumbnails
Contents