Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja
Az ifjúmunkásmozgalom jelentőségét a KMP felismerte, s Kun Béla és társai még a párt megalakítása előtt felvették a kapcsolatot az ifjúság vezetőivel. Az SZDP, a Szakszervezeti Tanács mellett támogatták az önálló ifjúsági szövetség megalakítását. Az ifjúmunkások 1918. november 30-án tartott alakuló gyűlésén létrejött az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. A kommunista csoport a gyűlés megkezdése előtt határozati javaslatot terjesztett elő, melynek lényege: az IOSZ alakuló gyűlése teljes szolidaritását fejezi ki a szocializmust építő oroszországi proletariátussal s a nemzetközi forradalom előharcosa val: Leninnel; testvéri együttérzéséről biztosítja Németország, Franciaország, Olaszország elnyomott proletárjait. Az alakuló gyűlés megvitatta és elfogadta az ifjúmunkásság szociálpolilitikai, oktatási programját, majd a szövetség alapszabályait. (Az 1. és 3. pont előadója a szociáldemokrata Király Albert, a 2. pont előadója Lékai János, a KMP ifjúsági csoportjának a vezetője.) A gyűlés utolsó pontja — a vezetőség megválasztása. A 31 tagú központi vezetőség kétharmada a KMP tagja volt, vagy vele rokonszenvezett. Elnök 1 : a szociáldemokrata Weisz Samu, de az alelnök: Bergmann Géza és az I. titkár: Lékai János, KMP-tag. „Az ifjúmunkásság első legális szövetsége szociáldemokrata szervezeti keretek között, de kommunista többségű vezetéssel kezdte meg működését." Az ifjúmunkás-mozgalom vezetését megnehezítette az a körülmény, hogy a vezetőség többsége energiájának jórészét az SZDP politikai vonalvezetése elleni harc felemésztette. A vezetésben háttérbe szorult SZDP mereven ragaszkodott az ifjúmunkásság irányításában korábban betöltött szerepéhez. Politikai vonalvezetését továbbra is érvényesíteni akarta a szövetségben is. Ez a tény a többséget nyílt ellenállásra késztette, s arra indította, hogy szakítva az SZDP-vel, élje a maga önálló életét. ,,A munkásmozgalom döntő területén már végbement a forradalmi és reformista erők politikai és szervezeti elkülönülése. Az ifjúmunkások forradalmi energiájának felszabadítása megkívánta — a KMP léte megadta rá a lehetőséget —, hogy az IOSZ elszakítson minden olyan köteléket, mely a szociáldemokráciához köti." A november 30-a után bekövetkezett alig pár hetes időszak egyrészt a kommunista párthoz való csatlakozás politikai és szervezeti előkészítésének időszaka volt, másrészt egyre világosabbá vált annak a ténynek a felismerése, hogy a koalíciós kormány „bársonyszék"-be jutott tagjai fékezik az ifjúság forradalmi lendületét; az ifjúmunkások kérdéseivel szemben teljes közömbösséget tanúsítanak; a szövetséget a pártvezetőség sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesíti. Több megértést mutatott a Galilei Kör. Gyors egymásutánban több tanfolyamot rendezett: előadókat képezett az ifjúmunkások körében megindítandó tanfolyamok vezetésére. Mindezek a körülmények közvetlen előidézői voltak a szövetség vezetésében 1. világosan felismerhető balratolódásnak, 2. az SZDP-vel való szakításnak. A szövetség kommunista ifjúsági vezetői, miután a KMP-től biztosítékot kaptak, hogy a párt vállalja „az új útra térő önálló szövetség politikai és anyagi támogatását a kommunistákhoz való csatlakozás feltétele nélkül", 1918. december 23-án és 24-én vezetőségi ülés keretében előkészítették azt a határozati javaslatot, melynek lényege: a vezetőség elhatározta, hogy 223
