Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

„1. minden párttól független ifjúmunkás szövetséget alkot, mely az ifjúmunkások összes gazdasági és jóléti kérdésének rendezését, szellemi nevelését és az ifjúmunkás-lap szerkesztését maga veszi kezébe; 2. erkölcsi és anyagi támogatást minden, az osztályharc elméleti alapján álló párttól elfogad; 3. egyszersmind kimondja, hogy tagjai úgy a szociáldemokrata, mint a kommunista pártba szabadon beléphetnek." A határozati javaslatot a rendkívüli vezetőségi ülés utasításának megfelelően a titkár terjesztette elő a december 30-ra összehívott ifjúmunkás összvezetőségi és összbizalmi ülés elé. Az összvezetőségá és összbizalmi ülés (Budapest, Társadalmi Múzeum, Eötvös u. 3. sz.) este 6 órakor kezdődött. Egyetlen pontja a Központi Vezetőség javaslata az SZDP-től való elszakadásra. Az ülés meghallgatta az SZDP ellenjavaslatát is. Érveik azonban nem voltak meggyőzőek; személyeskedéssé, a kommunisták rágalmazásává fajultak. A közhangulat ellenük fordult. Az alapszervezetek vezetői hozzászólásaikban az SZDP ellen nyilatkoztak, s az elszakadás mellett törtek lándzsát. A hozzászólásokat követő szavazás eredményeként 60 szavazattal 7 ellenében kimondták a szervezeti kapcsolatok megszakítását az SZDP-vel. „Az elszakadással lezárult a magyar ifjúmunkás-mozgalom történetének első szakasza. Az IOSZ, amely .megalakulásától kezdve a kommunista párt felé orientálódott, most végleg felszabadította a proletár ifjúság forradalmi erőit a szocializmusért folytatott harc számára. Megszületett a szocialista ifjúsági szövetség forradalmi hagyományainak továbbfejlesztője: a magyar kommunista ifjúsági mozgalom." Megalakulása után a szövetség hozzáfogott vidéki hálózatának kiépítéséhez. A munka hatékonyságát nagyban elősegítette a szövetségnek 1919. január 7-én megindult hivatalos hetilapja: Az Ifjú Proletár.

3 Az ifjúmunkás-mozgalomnak a szövetség megalakulásáig terjedő szakasza röviden összefoglalva : 1918. november 30-án megalakult az IOSZ az SZDP keretén belül. A megalakulás után csakhamar a szövetség Központi Vezetősége, majd országos bizottsága elhatározta, hogy elszakad az SZDP-től, s politikailag független ifjúsági mozgalmat teremt meg. A szövetség az elszakadás után (1918. december 30.) a legszorosabb kapcsolatba lépett a kommunista párttal. Az ifjúság egyik rétege — a munkásifjak — 1918. decemberében a haladó társadalom építésének szolgálatába állott. Ha rövid időre is, de létrejött az ifjúsági egység. Az SZDP azonban nem tud belenyugodni ifjúság-irányító szerepének elvesztésébe. 1919. január közepén a szociáldemokrata érzelmű fiatalságot a Szociáldemokrata Ifjúmunkások Országos Szövetségé-ben egyesíti. (Előfordul: Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetsége elnevezéssel is.) A szövetség hivatalos lapja az IOSZ-tól átvett ,,Az Ifjúmunkás". Ezzel az ifjúmunkásság egysége — az SZDP-politika következtében — megbomlott. A polgári demokratikus forradalom lehetőséget adott a dolgozó fiatalságnak, hogy belépjen a politikai-társadalmi életbe. A forradalom eredményei azonban nem elégítették ki a munkásosztályt, s erőtartalékát': az ifjúmunkásokat sem. 3 Svéd L., i. m. 103—115. 224