Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Újváros)

függetlenséget biztosított részükre. Önálló közigazgatásuk volt: maguk választották bírájukat és eskütjeiket is. Később azonban mint katonák a vár főkapitányának hatósága alá adják magukat.

4 Újváros fejlődését mutatja, hogy amíg a rác településsel együtt 1615-ben csak 92 ház állott itt, addig 1701-ben 488, 1703-ban 509, a század végén pedig már 591 ház volt a városrész házainak a száma. Lakosságuk ugyanekkor 5129 volt Kezdetiben halászok, molnárok, majd később a várépítés megkezdésével téglavetők telepednek itt a vizek mentén. Ez utóbbiak munkájához az újvárosi téglavermek bőséges anyagot szolgáltattak. Később a káptalan Belvárosból, a szűk város falai közül, a fazekasokat is ide telepítette, ahol megfelelő agyagföldet és mjunkahelyet találtak. Igen jelentős volt még itt a XVIII. században a kályhásipar is. Újvárosban dolgoztak a cserzővargák, a kalaposok, a tímárok, a szűrszabók stb. Lakosságának foglalkozására jellemző, hogy pl. már 1598-ban a 425 házbirtokos közül 70 iparos volt, akik összesen 39 iparágat képviseltek.

5 Üjváros fejlődésének gerincét és fő útvonalát mindenkor a mai Kossuth Lajos utca képezte. Mellette még három hosszú utca épült ki: a XVII. században a Rác utca (a mai Bálint Mihály utca), majd fokozatosan a mai Rába utca is benépesül. A városrész harmadik ,,hosszú" utcája az öreg utca, a mai Achim András utca volt, amely az előbbiektől északnyugatnak húzódik, és valamivel később is alakul ki. Nyomait azonban már a XVIII. században megtaláljuk. Az 1703. évi telekkönyvben feltüntetett utcák közül ma már nem lehet a pontos vonalát megállapítani a Koré, a Candia és a Jégvermek utcáinak. Valószínű azonban, hogy a Candia utca a Cigánylapos tájékán, a Jégvermek utcája pedig — amely valószínűleg a török időkből maradt ránk — a mai Bálint Mihály és a Selyem utcák kereszteződésének a környékén volt.

6 A városrész mai formája a XVIII. század végére majdnem teljesen kialakult. Bár ekkor még a Rába felé eső része Újvárosnak, az evangélikus templomtól a zsinagógáik, teljesen üres tér (glácis) volt.

7 A Kossuth Lajos utca vonalát egyházi épületek, kaszárnya, vendéglők és a sok földszintes ház között emeletes házak is tarkították. Itt volt Győr első kórháza, a postakocsik váltóhelye, a postabeszállító (Palatínus), az Aranybárány, a Fehér Ló stb. és még több híres szállodája Újvárosnak. Jellegzetességük miatt Újváros két településéről kell még megemlékeznünk. Ezek okmányainkban sokszor szerepelnek. Az egyik a Cigánylapos, a másik a Gorkijváros. A Cigánylapos az Iszkápa, a Tűz és a Zúgó utcákat foglalja magába. Keletkezésükről pontos adataink nincsenek. Minden valószínűség szerint először a „Lapos" keletkezett, egy 1789-ben kiadott térképen már így szerepel.

8 Ez a rész 1560 előtt dombos terület volt, amelyet azonban a várfalak feltöltésénél felhasználtak. Ugyancsak nincsenek pontos adataink a cigányok Újvárosba való beszivárgásáról sem. Valószínű, hogy a XVII. század végén megtelepednek itt. Az kétségtelen, hogy Győr város gabonakereskedelmének virágzása idején ők készítik a gabonaszállító hajókhoz az iszkápaszögeket. A másik jellegzetes települése Újvárosnak a Gorkijváros. Ez a városrész nyugati végénél a miai Nép utca és a Bokányi Dezső utca között elterülő térségben bontakozott ki. Kezdetben csak néhány család telepedett itt le, és állandóbb jellegű házat is épített itt magának. Valamivel később a nagy lakásínség idején, egyre többen telepednek itt meg minden külön engedély vagy hatósági eljárás nélkül. A települők nagy része „kalákában" épít magának hajlékot, ezek azonban csak a legprimitívebb igényeket elégítették ki. Az első települése200