Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Tomaj F.: Győr utcái és terei (Újváros)
ket gyors egymásutánban többen követték, és a kezdeményezésből csakhamar nagyarányú mozgalom keletkezett, amit a városi hatóság sem tudott már viszszaszorítani. Ekkor, hogy bizonyos rendet teremtsen a város az új településen, a lakosok által betartható új szabályokat hozott és maga is segítette a települőket, így jött létre Újváros szélén az új település, amelyet a győri köznyelv kezdetben „trianoni telep"nek, majd „Gömbös" telepnek nevezett el mindaddig, amíg hivatalosan az Erzsébet telep nevet nem kapta. Ma Gorkijváros a neve. 9 Újváros területét ma 48 utca és 11 köz szeli át. Utcáinak legnagyobb része 2—300 méter között van. A legkisebb utcái, illetve közei a Sóház köz, mindössze 56 m, és a Gyógyszertár köz, 58 m. A leghosszabb utcája viszont a Bécsi út, amjely a két km-4 is meghaladja (2402 m), és a Bercsényi liget utca (2003 m). A városrész összes utcáinak és közeinek hossza 19 km. A terek és parkok száma mindössze 4 Újvárosban. A legnagyobb a Petőfi tér (2340 m 2 ), a legkisebb a Rát Mátyás tér (900 m 2 ). JEGYZETEK * Korábbi adatközlés az Arrabona 10. (1968) számában jelent meg. 1 Jenéi F.—Koppány T., Győr. Magyar Műemlékek. (Budapest, 1964) 21. 2 Lovas E., Győr város kialakulásának vázlata. (Győr, 1940.) 3 Villányi Sz., Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. (Győr, 1882) 13. 4 Jenéi F., Győr élete a török hódoltság korában. (Arrabona 1959) 118. 5 Villányi Sz., i. m. 106. 6 Jenéi Ferenc közlése. 7 Villányi Sz., i. m. 82. A gláciszra nem volt szabad középületet emelni, egyrészt hogy a szabad kilövést ne akadályozza, másrészt az ellenségnek ne tegyék lehetővé a befészkelődést. Ostrom esetén az egész előteret lebontották. 8 Jenéi F., Néhány szó a régi Újvárosról (kéziratban). — A térkép a Xántus János Múzeumban van. 9 Borbíró V.—Valló I., Győr városépítés-története. (Budapest. 1956) 273. 1. Achim András utca öreg utca — Achim András utca. Újváros legészakibb fekvésű utcája. A Dankó Pista térből indul ki és közel a Bokréta utcához, a Rábca töltésénél ér véget. A Somos utca tájékán még eléggé beépítetlen. Az ettől nyugatra eső részének építkezését szépen gondozott családi házak jellemzik. Hossza 1275 m, úttestének szélessége 4,5 m, burkolata föld. Mai nevét 1947-ben kapta. 1 Névadója, Achim András (1871—1911), a parasztság nagybirtokos-ellenes, antifeudális harcának kiemelkedő képviselője volt. Története: Újváros egyik régi utcája. Öreg utca néven már a XVIII. században szerepel. Környékén — az egykori Rábca-meder és a Cigánylapos közötti területen — voltak az „Újvárosi Majrok" vagy ,.Szekeres Majrok". a XVIII. századi Újváros kertes települései. 2 A Bach-korszakban, a mai Bokányi Dezső és a Botos Lőrinc utcákkal együtt — Grosze Gasse néven — egy utcát képezett. 3 Jegyzet: 1 GySmL: 1. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 106 1947. — 2 Filep A., Győr XVII. századi településtörténetéhez. Arrabona, 1961/103. — 3 Äz 1856-ban kiadott német nyelvű térképen. 201