Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Tomaj F.: Győr utcái és terei (Újváros)

GYŐR UTCÁI ÉS TEREI (Újváros) Belváros mellett Újváros Győr legrégibb kerülete, valamikor annak nyugati elővárosa (Sub Urbio). Északról a Bercsényi liget (a régi Rábca-meder), keletről és délről a Rába folyó, nyugatról pedig Ikrény község határolja. Beépített területe 1,08 km

2

. Lakosságának száma mintegy 12 000 fő. A középkorban még lakatlan terület, földje a káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Keleti részének elején, 1519-ben, már állott néhány épület. Nagyobb mértékben azonban csak a XVI. század második felében kezd betelepülni, amikor a török terjeszkedése miatt — az 1560-as években — Bécs védelmére erőteljesebben indul meg a vár megerősítése, bástyafallal való körülvétele. A bástyák és az erődök építése ketté osztotta Győr területét. A vár falain kívül eső déli városrészek (az akkori Királyföldje, Szentadalbertfalva stb.) sorsa a pusztulás volt. Lakóinak el kellett hagyni házaikat, s ha az amúgy is szűk vár falain belül nem tudtak maguknak házat vagy lakást szerezni, egyéb védettebb területre kellett költözködniök. A káptalan, mint a földesúr, a menekülők számára a bécsi országút mentét jelölte ki.

1 Később Fehérvár eleste után (1543) Sokoróalja lakossága, és egyre több dunántúli mjagyar is idemenekült. Ezt a területet ugyanis északról és nyugatról csak kisebb veszély fenyegette, délről és keletről pedig elég jó védelmet nyújtott a Rába medre. Az a keskeny rész viszont, ahonnan száraz lábbal lehetett elérni — a kalandozó törökök elől — árok és palánkok védelme alatt állott.

2 Régi okmányaink 1548-ban Újfalunak, 1572-ben pedig Újvárosnak nevezik. Ekkor már kisebb falu jellegét vette fel. Nem volt külön bírája, községi szervezete, hanem a Belváros kiegészítő részét képezte.

3 A török megszálláskor, 1594-ben, a lakosság elmenekül Újvárosból, és a négy esztendő alatt a városrész is csaknem teljesen elpusztul. A vár visszafoglalása után sokan térnek ugyan vissza, de nem akarnak többé régi házaikba menni, hanem a biztonságot nyújtó vár falai között keresnek új otthont. Újváros ekkor már majdnem elnéptelenedett és csak a rnai Kossuth Lajos utca elején, közel a vár kapujához, lakott néhány család. A székeskáptalan földesúr, hogy a lakatlan városrészt benépesítse, három esztendőre szabad letelepedést biztosított. A XVII. század elején, 1607-ben, Vaicas Száva vezetésével délről rácok vándoroltak be Győrbe. A káptalan a gyér népességű Újvárosban, az országút mentén lakó magyaroktól elkülönítve, a róluk elnevezett Rác, ma Bálint Mihály utcában telepítette le őket. Az 1612-ben velük kötött szerződés a várostól teljes 199