Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Domonkos O.: Wiederspiegelung der fortschrittlichen Bewegungen im Musterschatz der Blaufärberei

vétség célja a politikai összetartozandóság jelzésén kívül a magyar ipar felikarolása volt. A mozgalom azonban rövid idő alatt elaludt s a szövetség 19074>en az „Országos magyar háziipari szövetségbe olvadt be".

38 E rövid életű mozgalom is jelentkezik a kékfestők mintakincsében, bár közel sem olyan országos elterjedéssel, mfint a védegyleti időszakban. Tudatos és feltűnő változatossággal jelenik meg a tulipán motívum a pápai Kluge Ferenc üzemében, termékein (15—17. ábrák). Végárura, zsebkendő közepelésre, kendő szél díszítésére, abroszon való önálló alkalmazásra készíttetett új mintákat a kis gyár szintjén dolgozó üzem. Egy nagyobb méretű, díszes, ünnepélyes abroszon pedig felelevenítette a Védegylet idején használt magyar címer alkalmazását, sőt egyes lenyomatokat tulipán ágakkal vett körül, az abrosz szélét pedig újonnan készített magyar koronás címeres szegéllyel díszítette. Nyilvánvaló Összekapcsolását láthatjuk itt a két, nemzeti ipart pártoló, mozgaloménak, illetve eszméjének (18. ábra). A mozgalom jelvényének hatását láthatjuk, a kékfestő hagyományokhoz alkalmazva, a Marcaliban működött kékfestő kendő sarokmintáján, amelyet két színre terveztek, két egymást kiegészítő fa, illetve vörösréz lemezekből és drótokból álló dúc adja ki a teljes mintát. Az apró minta lehetett a fehér, a nagy folt felületű pedig világoskék (19. ábra). Sajnos sem a védegyleti, sem a tulipán mozgalom nem hozhatott tartós és maradandó eredményeket a hazai ipar felemelkedésében, megerősödésében. Ez az ország nemzeti és gazdasági önállósága nélkül nem volt elérhető, illetve az országra nézve kedvezőtlen vámpolitika következtében állandóan ki volt téve újabb és újabb veszedelmeknek, megrázkódtatásoknak. Erről panaszkodik a budapesti iparkamarai jelentés is 1904-ben. Az osztrák textiliparban beteges a túltermelés, áruikat szinte az előállítási ár alatt dobják a magyar piacra. A helyzetet tovább rontotta az a körülmény, hogy az osztrák áru kiszorult a Balkánról az orosz piaci terjeszkedés következtében és az itt feleslegessé vált árut is magyar piacon értékesítették, 1909 körül. Ezt a versenyt a nagyobb üzemek is csak nehezen vészelték át, a kisebb műhelyek pedig egymás után szűntek meg az ország legkülönbözőbb területein. A kegyelemdöfést pedig az első világháború anyaghiánya, majd pedig az infláció adta meg a nagymúltú, egykor a magyar textilipar derékhadát képező kékfestőiparnak. Csak kevesen tudtak lépést tartani a korszerű eljárások bevezetésével, újabb beruházások tőkeigényével.

39 Domonkos Ottó WIDERSPIEGELUNG DER FORTSCHRITTLICHEN BEWEGUNGEN IM MUSTERSCHATZ DER BLAUFÄRBEREI An der 18—19. Jahrhundertwende war die Textilindustrie Ungarns noch ziemlich zurückgeblieben. Im ganzen Land gab es nur einige Manufakturen, um so bedeutsamer war das bäuerliche Hausgewerbe, die Textilfärberei war durch die Blau- und Seidenfärber und Leinendrucker in weiten Kreisen verbreitet. Dennoch konnte der inländische Bedarf weder, quantitativ noch qualitativ gedeckt werden. Böhmische, mährische und österreichische Fabrikanten, deren Textilien weit und breit sehr gefragt waren, richteten in allen größeren Städten Ungarns Niederlagen ein und überschwemmten den ungarischen Markt mit preiswerten, geschmackvollen Waren in reicher Auswahl. Es versteht sich wohl von selbst, daß diese Konkurrenz sowohl für das heimische zünftige Handwerk als auch für die kapitalistischen Unternehmen überaus nachtei38 Révai Nagy Lexikona XVIII. (1925) 519. 39 Domonkos O., i. m. 232—33. 196