Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött

házának udvari falszögletébe befalaztatta, ahol a sok átmeszelés miatt mintegy negyven évig felismerhetetlenné válva lappangott. Czech 1828 elején talált rá, kivetette és kertjében állíttatta fel. A ház ekkor már Vörös Jánosé volt, melyet sikerült a helyszínen azonosítanunk. A mai Rózsa Ferenc u. 44. sz. földszintes épület volt Pierer háza, melynek építési stílusa is igazolja, hogy 1788-ban épülhetett (1. ábra, 10. sz.).

48 Meg kell még említenünk, hogy Pierer nevét a Hormayr Archiv helytelenül Pierne-nek közölte, innen vette át Mommsen, tőle pedig valamennyi régészeti munka. A helyes nevet Czech kéziratából sikerült megállapítanunk: „In domo Piererana nunc Vörösiana". A sírkő 1865 után a városmajorba került, ahol Mommsen „in villa publica" leírta. Innen 1873-ban Méry vitette a múzeumba. Leltári száma: 57.1.3. Méretei: M = 185 cm, Sz = 77 cm, V = 22 cm. Felirata: ACRABANIS ABABVNIS F ALA AVGVSTA ITVRAIOR VM AN XLV STIP XII H S E HANICVS FRÁTER HERES POSIVT Irodalom: CIL III. 4367. — Coll. Czech. MTA kézirattár, Tört. Oki. 4° 15. köt. I. köteg, VI. 2b és 16. — Czech, Hormayr Archiv.(1828) 710—711. és MTTÉ (1831—1832) 342—343. — Méry, GyBGÉ (1872/73) 33., (1875/76) 68—69. — Sztachovics, A megyében talált római emlékek. (Fehér, Győr monogr.) 380. — Maionica, E. — Schneider, R., Bericht über eine Reise im westlichen Ungarn. Archäol. — epigr. Mitth. [Wien, 1878] 4. — Börzsönyi, Győr vármegye őstörténete. (Borovszky, Győr monogr.) 259. és AÉ (1904) 251. — Kuzsinszky, AÉ (1903) 401—402., 1. ábra. — Lovas, GySz (1930) 102., (1938) 140., (1941) 174. — Ua., Associazlone Internazionale Studi Mediterránéi, Bolletino II. (1931) Num. 3., 8., Tav. II. fig. 1. — Hofmann, Römische Militärgrabsteine der Donauländer. (Wien, 1905) 37—38. Fig. 23. — Schober, Die römische Grabsteine von Noricum und Pannonién. (Wien, 1923) 111—112. Nr. 234. Abb. 126. — Kraft, Zur Rekrutierung der Alen und Kohorten an Rhein und Donau. (Bern, 1951) 153. Nr. 421. — Graf, DissPann I. 5. (1936) 88. — Sz. Burger, AÉ (1956) 192. — Mócsy, Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Budapest, 1959) 158/3. — Uzsoki, Arrabona (1965) 14. és 16. — Gabler, Arrabona (1968) 58. és 60., 9. ábra. 2. Ulp. Eptatralis feliratos és domborműves sírköve, töredékes felső részszel és hiányzó bázissal. Czech nem említi, Mommsen tudósít fácánkerti eredetéről. 1912-ben Kozma Imre ajándékozta a múzeumnak, de lelőhelyet nem tüntet fel a múzeumi leltár. A Kozma-család háza — mint már említettük — a Bajcsy Zsilinszky út 45. és a Lukács Sándor u. 14/b sz. saroképület, mely a Czech kert délnyugati sarkán áll, tehát a lelőhely a Fácánkerttel azonos. A feliratmezőben a betűket több helyen habarcs töltötte ki, mely egykori befalazásra utal. A habarcsmaradványok és néhány sérült hely miatt a szöveget kisebb eltérésekkel közölték. A betűk mély vésete a kopott felületen is lehetővé teszi a megbízható olvasást, melyet az alábbiakban közlünk. 48 A házat Fruhmann Antal elbeszélése alapján Czigány Béla helytörténészszel sikerült azonosítanunk. 130