Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött

elején történhetett, s mivel Opitz Ferenc telkét szelte át, ezért róla nevezték el 1875-ben. Az új utca sarkán (ma Lukács Sándor u. 11. és Bajcsy Zsilinszky u. 47.) Opitz egyemeletes házat építtetett, melynek falába márványtáblát helyeztek el a régi bástya helyének megjelölésére. Méry Etel 1876-ban a Fácánkert helyét már így határozta meg: „ahol most Opitz Ferenc háza áll."

36 Ezt a részigazságot Lovas Elemér is átvette,

37 noha ez a ház a Czech teleknek csak nagyon kicsiny része. Ez a pontatlan meghatározás később aztán sok félreértés forrása lett. Most már világos előttünk, hogy az egykori kőtárból a kert felosztása után csak az Acrabanis sírkő került a városmajorba, a többi a helyszínen maradt és ismeretlenül kallódott. Ezt támasztja alá az újvárosi feliratos kőtáblatöredék, mely 1898-ban a Jalsoviczky kertben került elő.

38 A lelőhely a Fácánkert keleti sarkán van, a mai Bajcsy Zsilinszky út 47/a és a Batthyány tér 26. sz. ház az udvarával (3. ábra).

39 Lovas szerint a ház kapuoszlopa alatt állítólag két feliratos (?) kőlap fekszik.

40 Ha ezek valóban azok, akkor ezek is megerősítik eddigi állításunkat. További bizonyítékunk a fácánkerti kövek helybenmaradására Ulp. Eptatralis sírköve, mely az 1911/12. iskolaévben került a múzeumba.

41 A lelőhely azonos lesz az ajándékozó Kozma Imre házával, mely a mai Bajcsy Zsilinszky út 45. és a Lukács Sándor u. 14/b sz. alatt található,

42 tehát a Fácánkert délnyugati sarkának felel meg (3. ábra). Mommsen 1866^ban járhatott Győrött — talán Rómer kíséretében — a római kövek összeírására.

43 Kilenc fácánkerti kő ismertetésénél csupán az Acrabanis sírkőhöz fűzte azt a megjegyzést, hogy „in villa publica", tehát a városmajorban látta és írta le.

44 A többi kőemlékeket a Fácánkert helyén kereste és rá is bukkant néhányra. Helyszíni vizsgálódásának bizonyítéka a Latinianus kőnél tett említése: „ubi ego non repperi".

45 Ebből az tűnik ki, hogy a fácánkerti kövek egy része még ma is lappang a Czech kert valamelyik részén,

40 és újra előkerülésük nem látszik lehetetlennek.

47 A Corpus Inscriptionum Latinarum III. kötetében leírt kilenc feliratos kő kutatástörténetét és irodalmát ismertetjük: 1. Acrabanis lovasíjász feliratos és domborműves sírkövét Czech adatai szerint az akkori belváros északkeleti végében, az Üjkapu közelében, 1788-ban Pierer győri kanonok, tinini püspök házának építésekor ásták ki ott, ahol a hagyomány szerint régi temetkezési helynek kellene lenni. A sírkövet a püspök 36 Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk., Fehér I. (Budapest, 1874) 417. — GyBGÉ (1875/76) 65. 37 GySz (1941) 181. 38 GyBGÉ (1897/98) 49. 39 Fruhmann Antal helyszíni szemléjével sikerült azonosítanunk a lelőhelyet. 40 GySz (1930) 102. 41 GyBGÉ (1911/12) 24. — GySz (1930) 102. 42 Fruhmann Antal szíves felvilágosítása. 43 Kanozsay M., Mommsen levelek a Széchényi Könyvtár kézirattárában. RD—

DA 5. (Budapest, 1963) 83. Kanozsay Margit megállapítása szerint Mommsen 1857., 1866. és 1874-ben járt hazánkban, s Győrött 1874-ben volt. Győri látogatási idejének ellene mond a CIL III. kötete, mely 1873-ban jelent meg, s abban már leírta a győri köveket. Véleményünk szerint már az 1866. évi magyarországi útja alkalmával járt Győrött. 44 CIL III. 4367. 45 CIL III. 4365. 46 A Jalsoviczky-ház kapuoszlopa alatti kövek. 47 Az udvarokban földmunka során előkerülhetnek. Arrabona 129