Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött
és nagyon sok hiánypótló anyagot tartalmaz a magyar (történelem, Győr városa és a megye számára. Itt kell megemlítenünk Czech egyéb tudományos tevékenységét is. Történetíró és kutató munkássága, továbbá régészeti és numizmatikai tevékenysége mellett ásványok gyűjtésével is foglalkozott. Ásványgyűjteményét a győri Jogakadémiának ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy tudományosan rendezve az akadémiai ifjúság felhasználhassa. 10 A gyűjtemény létrehozásáról, a gyűjtés módjáról, az egyes példányok eredetéről közelebbit nem tudunk. Régészeti tevékenysége Czech régészeti tevékenységéről keveset tudunk. Kéziarataiban és publikációiban található régészeti vonatkozású témák is csupán arra alkalmasak, hogy nagy vonalaiban rekonstruáljuk régészeti kutatásait és szakirodalmi tevékenységét. Valószínűleg az 1820-as években kezdhette el a régészeti kutatást, amikor a vár bástyáit és falait tervszerűen megkezdték lebontani. A bontás kiterjedt a külső védőművekre is, így a várárokban levő állásokra és később a külső sáncokra is. 1831-ben a kolerajárvány miatt munkanélkülivé vált napszámosok számára Czech különmunkát biztosított és betemettette velük az elposványosodott, mocsaras várárkot. Ez az újabb nagyarányú földmunka ismét régészeti leleteket hozott a felszínre. Ezeket már a tudós szakértelmével, a gyűjtő szorgalmával mentette meg és írta le. Figyelemmel kísérte ezenkívül a városban folyó építkezéseket, bontásokat és az udvarokban heverő régi köveket is. Már fiatalon felismerte a régészeti leletek fontosságát, mert azok nélkül a régebbi korok történetét nem lehet megírni. Nem volt a mai értelemben régész kutató, nem végzett tervszerű ásatást sem. de mindent igyekezett megmenteni, amiről sejtette, hogy a történelem értékes tárgyi dokumentuma. Abban az időben (1820—30-as évek) ez a buzgóság ritka volt! Régészeti tevékenysége lényegében a római korra korlátozódott, hisz akkor még az őskor tárgyi emlékeit és a népvándorláskor anyagát nem tudták felismerni és szétválasztani. Klasszikus műveltsége révén, valamint a humanista történeti munkák és 17—18. századi szakkönyvek ismeretében megismerkedett a győri vár 16. századi építkezésekor a földből előkerült és Ausztriába kiszállított római feliratos kövekkel. Feltehető, hogy tudatosan figyelte ezek újabb előkerülését, hisz már némi ismeretei voltak a római kori Arrabona jelentőségéről. A római köveket egykori kertjében (Fácánkert) gyűjtötte össze és tárolta; ezen kívül lakásán is volt kisebb régészeti és numizmatikai gyűjteménye. A római kőtár anyagát külön fejezetben tárgyaljuk, itt most topográfiai szempontból közöljük azokat a ma már pótolhatatlan adatokat, melyeket publikációi és kéziratai őriztek meg számunkra. A lelőhelyeket igyekeztünk a mai állapottal azonosítani, hogy az adatokat pontossá, hitelessé és tudományos felhasználásra is alkalmassá tegyük. 10 Németh A., A győri királyi tudomány-akadémia története. III. rész 1806— 1850. GyBGÉ (1903/04) 32. Előző tanulmányunkban a Jogakadémia helyett tévesen jelöltük meg a bencés főgimnáziumot; lásd Arrabona (1965) 13. 121
