Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött
Vásártéri sírok 1830. szeptember 21-én „az itteni vásárállásnak a' Rábára néző részében, az országút alól" két sírt ástak ki. 11 A lelőhely pontosan ugyan nem, de lényegileg azonosítható és meghatározható. A vásárállás a régi vásártér volt, mely a mai vasútállomás pályateste és a vár között kelet—nyugati irányban nyúlt el, egészen a Rábáig. Czech meghatározása alapján mi a mai Belváros délnyugati sarkával azonosítjuk a lelőhelyet. Az említett országút a bécsi út volt, mely a vásártér északi felén vonult, és a mai Munkácsy utca táján, azzal egy irányban fordult a Rába felé. A két sír tehát a Munkácsy utca környékén kerülhetett elő (1. ábra, 1—2. sz.). 2. sír. Oldalfalai terméskőből készültek, ezt peremes téglából összeállított nyeregtető zárta le. „Serdültebb gyermek" csontváza feküdt benne. A mellékletek alapján női sírra gondolunk. Mellékletek: 1. Fából készült ékszerdoboz (faszekrény) ezüstlemezzel és elefántcsonttal borítva. Az elefántcsont pelikán ábrázolást mutat. 2. Török palack. 3. 10 db bronz pénz 268—283 közötti időből. A sírt fedő peremes téglák mérete: 20 X 15V2 X 1 hüvelyk (52,7 X 40,8 X 2,6 cm). A téglák közepén bélyeg: LEG. X. G. P. V. 2. sír. Az előbbinél ez jóval kisebb, és csupán peremes téglákból összeállított sír, ugyancsak nyeregtetős fedéssel. A sírban „az előbbinél fiatalabb gyerkőcze' csontjai" voltak. Mellékletek: 1. Vas kapocs. 2. Egy üveg és egy kő gomb. 3. Réz gyűrű, mely szájában farkát fogó kígyót ábrázol. 4. Két különböző „könnyüveg" (illatszeres üveg), mely a levegőn szétmállott. 5. 2 bronzpénz Claudius, ill. Diocletianus idejéből; az előbbit 282-re, az utóbbit pedig 284-re datálja. Néhány peremes téglán bélyegek: LEG X COH IV, és QVHDRAT. 3. sír. A vásártéren keresztül vezető út mellett 1931-ben földmunkák közben ásták ki. Oldala kőből volt kirakva, a koponya felőli végét széles kőlap fedte, másutt fedetlen volt. A sírban férfi csontváz volt „sárgaréz sodronnyal összekulcsolt kezekkel és gyűrűvel, melyen egy kígyó, virág felett szemléltetik". 12 Czech jegyzeteiben azt írja a sírról, hogy két végét kőfal alkotta, két hosszanti oldala falazott volt és a sír a két kálvária-állomás között feküdt.' 3 Ez az adat lehetőséget ad a sír topográfiai rögzítésére. A 18. század első felében a Fehérvári kaputól a Kálvária dombig építették ki a kálvária-stációkat. Az út a kaputól egyenes vonalban, déli irányban szelte át a vásárteret és a mai Kálvária utcán haladt végig. Az első stáció a mai Honvédliget közepén állt, 1 * a második pedig az előbbi hely és a Kálvária utca északi elejét összekötő egyenes közepén, a mai vasút déli szélén lehetett. Ezt a két stációt 1835-ben a városrendezés miatt áthelyezték mai helyükre, a Kálvária utca északi elejére. 15 A sír helyét tehát a Honvédliget nyugati szélén álló Révai Gimnázium épületétől délre kell keresnünk, a vasút területén (1. ábra, 3. sz.). 11 Czech J., A' Győr vidék legrégibb időben és a' rómaiak alatt. MTTÉ I. (1831—1832) 334—335. Lovas Elemér is megemlíti ezeket a sírokat, de topográfiai pontossággal nem határozta meg helyüket: GyBGÉ (1941) 172—173. 12 Uo. 336. 13 Coll. Czech. MTA kézirattár, Tört. Oki. 4° 15. köt. I. köteg, VI. 10. 114 Copie des Situations Plans der kais. königl. Freystadt Raab So wie Sie war — ist — und durch die neu zu erbauende sogenannte Franzensstadt werden soll. Angefangen 1821. Térkép a XJM helytörténeti gyűjteményében, lsz.: C. 65.39.4. 15 Bedy V., Győr katholikus vallásos életének múltja. Győr egyházmegye múltjából. V. (Győr, 1939) 116. 122
