Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött
tárgyakróli önálló munkák, vagy a' t. társaság évkönyveiben helyet nyerhető értekezések Írására használandó, a' mint már valóban némellyeket közülük elkészítettem, és az évkönyv számára bé is küldöttem." „Ezen fölül folytatom a' es. kir. udv. titk. levéltárban legfőbb engedelem mellett, előbb saját czélaimra, főleg a' középkori kereskedés történeteinek földerítéséül szolgálható adatok és oklevelek végett kezdett, de utóbb a' t. társaság utasításából az ő czélaira is kiterjesztett nyomozásaimat;.. ." 7 E levélrészlet bepillantást nyújt sokoldalú tudományos tevékenységébe. Czech az 1830-as években már tekintélyes tudós, véleménye történeti kérdésekben döntő volt. Éveken keresztül ő bírálta el az Akadémia pályázataira felterjesztett történeti munkákat, és vaskos lektori véleményeit Győrből hajópostával küldte Pestre Döbrentey Gábornak, az Akadémia akkori titkárának, Jelentős bírálata nyomtatásban is megjelent. A történetírás jövő feladatainak kidolgozásába is bevonták, s az Akadémia felkérésére 1837 j ben készítette el tervezetét. 8 Ebben kifejti, hogy magyar nyelven írt történeti munkánk tulajdonképpen nincs is, mert „azok pedig inellyekben honunk viszontagai nemzeti ajakkal előadatnak, mind alakzatra, mind szellemre olly csekély tekintetüek, hogy számba alig vehetők. Még szegényebbek, vagy inkább teljesen elhagyva vagyunk azonban a' história segéd tudományára nézve, mint az időtan, régiség-pénz-oklevél-nemzetség és czimer tudomány, és a' régi és középkori földirás; mert ezekből, egy fordított oklevél-tani munkán kivül, még dolgozatot sem mutathatunk". A történelem segédtudományainak fontosságát jól érezte, és ezek művelését szorgalmazta. Azt írta, hogy ..a' magyar régiségtan (archaeologia) — egy mindekkoráig leg fellebb nevéről ismert tudomány, melly még is főleg olly alakba öntve, mint Anacharsis utazása — meg becsülhetetlen érdekkel birna, s végre a' hazai pénz tudomány". Haladó történetírási szemléletre vall felhívása, melyben arra buzdítja a kutatókat, hogy a történeti művekben ne kövessék az elődök hibáit, akik „kizárólag fejedelmeink viselt hadi dolgaikat és csatáikat" hirdették, hanem „terjesztenék figyelmeket inkább a' közélet viszonyaira, és ábrázolnák egyszersmind nemzetünknek a' miveltség, és értelmi s ország polgári fejlődés pályáján való fokonkénti haladásait, minden felettébb tudós színezet elmellőzetével, de mégis józan critikával kiszemelt történetírási és oklevéli kútfők után". Történeti munkái főleg Árpád-kori témákat és Győr történetének egyes részleteit ölelték fel. Tanulmányai a Tudományos Gyűjteményben, a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben, a Századunkban, az Űj Magyar Múzeumban, továbbá Bécsben Hormayr Archivjában és Taschenbuchjában stb. jelentek meg. Kisebb cikkei is napvilágot láttak, ezenkívül Győrött is jelent meg dolgozata. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában igen sok okleveles másolata, számtalan jegyzete és iratanyaga fekszik. Győr város története című német nyelven írt kéziratát Karvasy Ágoston használta fel és 1862-ben a lényeget kivonatolva tette közzé magyar fordításban. 9 Rómer és Mommsen is felhasználták Czech kéziratának egy részét. A gyűjtemény még nincs kiaknázva 7 (Jo. 256/1839. Czech Jánosnak Győrött 1837. augusztus 28-án kelt, a Magyar Tudós Társasághoz írt levele. 8 Uo. 66/1837. A levelet Czech 1837. május 15-én Győrött írta és Pestre küldte Döbrentey Gábornak. 9 Karvasy Á., Győr város történelme 1594. évig. Magyar Academiai Értesítő, a phil. törv. és tört. tud. oszt. közlönye III. (1862) 269—304. 120
