Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Kozák A.: A győri ötkaréjos kápolna
A fentiek nyomán szépen kirajzolódik előttünk egy XVII. század végén épült győri templom története, s a XVIII. század közepétől erősödő városi öntudat és a régi kiváltságokat megőrizni kívánó Zichy-család között folyó vita nyomán idő előtt bekövetkezett pusztulása. Bedy Vince alapos kutatásra támaszkodó leírása, s az említett, korábban is ismert adatoknak azzal való egyeztetése nyomán az is világossá válik, hogy itt arról az ötkaréjos kápolnáról van szó, amelynek alaprajzát most mutattuk be. Kiderül ez a templom helyének pontos leírásából (a Rábca partján, a sóház és a zsinagóga által határolt területen) és az alapító Zichy István alkapitány személyének megnevezéséből, amely adatok a korábbi leírásokkal is megegyeznek. Fejér György téves adatok alapján nevezi Zichy Pált a templom alapítójának és nyilván elírás következtében határozta meg 1638-ra a kápolna építési idejét. Ilyen szokatlan alaprajzú barokk templomot, kápolnát ebben az időben még nem építettek hazánkban. Nálunk az ilyen kápolnák (fogadalmi) építésének szokása a XVIII. század elejére tehető. Ezek közé tartozik a győri háromkaréjos (5. ábra) kálváriakápolna is. iö [Európa más országaiban — középkori előzmények után — valamivel korábban jelennek meg ezek a különös alaprajzi elrendezésű barokk kapóinak. A legkorábbiak közé tartozik Borromininek 1642—5Ü között KómáDan épített S. ívo-temploma. A lengyelországi Zebrydowska kálváriájánál a legkuionbozobb alaprajzi lormák rorduinak elö: háromszögű, náromkaréjos, otszogietü, szív alakú stb. u ' A Tisis-i negykaréjos kápolna lööö-ban épült. Ötkaréjos barokk kápolnával azonban ez ideig még nem találkoztunk a XVII— XViii. szazaai anyagban (ö—8. ábra)J. A győri ötkaréjos, Szent Salvator templom méreteit es bizonyos szempontból alaprajzi elrendezését tekintve — a karéjos resznez csatlakozó téglalap alakú hajó — hasonló a két évtizeddel később épített kalvanakapoinánoz.^" Vannak azonban olyan részletek — a karéjok közti, csúcsba futó átmenet —, amelyek elütnek a kálváriakápoina részletformáitól. A hasonlóságok, a hely (Győr) azonossága, valamint az építési idők egymáshoz való közelsége azonban mindenképpen utal a két építmény közti kapcsolatra. Az előbb épített ötkaréjos kápolna bizonyos fokig a háromkaréjos kálváriakápolna „előképének" tekinthető. Valószínűnek tartjuk, hogy az ötkaréjos kápolna valamilyen formában hatást gyakorolt a kálváriakápolna építészeti, alaprajzi kialakítására. Az sem lehetetlen, hogy az ötkaréjos kápolna helyének kiválasztásában és esetleg formájának kialakításában szerepe volt valamilyen középkorban még álló, vagy romjaiban ismert épületnek, templomnak. Erre a kérdésre azonban csak a Szent Salvator-templom (ötkaréjos) helyén végzendő régészeti feltárás adhatna választ. I/o. Acta Visitationis parochiae Győrújváros Fasc. 9. 18 Kozák K., Háromkaréjos barokk kápolnák és templomok. Arrabona VI. (1964) 51—81. 19 Csemegi J., Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. IV. 335. és 338. (A 6. és 7. ábra az e munkában található Ani, Hripszime templomot és a Brnazi templomot ábrázolja.) — Kozák K., Három- és negykaréjos templomok Magyarországon. Arrabona V. (1963) 171—192. — Zádor A.—Genthon I., Művészeti Lexikon I. Bp. 1965) 275—276. — Ernst Kramer, Kreuzweg und Kalvarienberg. (Strassburg, 1957) 58. 20 Az ötkaréjos kápolna hossza kb. 19 m, szélessége 5 m. A kálvária-kápolna hossza 16 m, szélessége 4 m. (A rajzokért Komjáthy Attilánénak, a nagyításokért Király Györgynek mondok köszönetet.) «•• 115
