Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Kozák A.: A győri ötkaréjos kápolna

2. ábra a vár kapujához (bécsi) vezető fontos útvonal (3. ábra).

8 A várostörténettel foglalkozó munkák e területet a középkorban lakatlannak mondják. Újváros területe a győri székeskáptalan földesurasága alá tartozott. 1548ban Újfalu, 1572-ben Újváros néven említik okleveleink. Néhány XVI. századi adat alapján az Újvárosnak a várhoz közel eső részén, elején jelölik ki a középkorban épült, Szent Katalinról elnevezett kórház és az ahhoz tartozó templom helyét. Egy 1440-ben kelt oklevél a győri külvárosban levő Szent Gotthárdegylház plébánosáról, Istvánról is említést tesz.

9 A győri ferencrendiek múlt században írt naplója szerint a középkorban említett, Szent Erzsébetről elnevezett kolostoruk és templomuk is az Újváros elején állott. Ezt az állítást azonban a várostörténet kutatói tévesnek tartják, s a középkori kolostort az elbontott középbástya környékén előkerült maradványokkal azonosították.

10 A fent említett adatok alapján feltételezhető, hogy az Újváros területén már a középkorban (XV. század) álltak épületek és templom is (Szent Katalin, Szent Gotthárd). Az Újváros területén kialakult település a várost és a várat ez időben érő támadások (XVI. század II. fele) következtében „elpusztult". Ez a pusztulás azonban nem lehetett teljes, hisz Győrnek a törököktől történt gyors vissza8 Houfnagel 1597-ben megjelent ábrázolásán az Újváros területén helyezkedik el a BORGO == előváros, külváros. Méreteit tekintve nagyobb a Duna túlsó oldalán levő Révfalunál és Pataházánál. 9 Bedy V., Győr katolikus vallásos életének múltja. (Győr, 1939.) (Győr egyházmegye múltjából V.) 29., 44., 51. 10 Villányi Sz., i. m. 25—26. 111