Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Kozák A.: A győri ötkaréjos kápolna
foglalása után hamarosan sor került e területnek, az Üjvárosnak benépesítésére. 1607-ben itt telepítik le a Győrbe visszatérő rácokat, a róluk elnevezett utcában. A káptalan az 1612-ben kötött szerződésben a várostól független hatósági jogot biztosított az akkor gyér népességű területen megtelepülő rácok részére. 11 1727-ben átépített templomuk helyén már 1703-ban állt az állítólag „török időkben" épült templomuk. 12 A gyér népességű Újváros lakossága Bedy Vince szerint a székesegyházi plébániához tartozott. Zichy István grófnak, a győri vár alkapitányának 1695. november 1-én kelt alapítólevele szerint — a győri püspök és a káptalan beleegyezésével — a legszentebb Megváltó tiszteletére templomot építtetett arra a helyre, amelyen ma a zsinagóga áll (4. ábra). 13 A lelkész házát a Rábca partján építették fel, ahol később a sóház, majd pedig az iparosok közös gépműhelye állt. A plébániaház a Szent József templomtól 75 ölnyire feküdt a város felé, a Rábca partján. A lelkész, akinek kijelölését Zichy István fenntartotta maga és családja számára, 1696-itól kezdve plébánosként működött. Anyakönyvet vezetett, keresztelt, esketett, temetett, szentségeket szolgáltatott ki, magát kurátusnak, admi3. ábra. Houfnagel 1597-ben megjelent ábrázolása Győrről 11 Uo. 82—83. és 106. — (Villányi közli Tollius J. és Bél Mátyás Győrről készült leírását. Bél részletesen beszámol az Üjvárosról, templomairól, utcáiról, házairól és a Rábán álló, „csapóajtóval" és őrökkel védett hídjáról.) 12 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 144—148. 13 Győri püspöki lvt. Parochialia. Fasc. Győrújváros. Az alapítólevél hitelesített másolata. (Az alapítólevelet ismerteti Bedy V., i. m. 51—52. Zichy István gróf Kanizsa ostroma alkalmával megbetegedett, s akkor fogadalmat tett feleségével együtt arra, hogy gyógyulása és Kanizsa elfoglalása esetén kápolnát építtet Győrben, ott, ahol legnagyobb szükség van arra. Mindkét feltétele teljesedett, s ő is teljesítette fogadalmát.) 112