Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Környei A.: Bors László

egyedül. Éppen az ő leleplező, felvilágosító munkája nyomán a szervezett munkások egyre többen ismerték fel a társadalom igazi frontjait, bojkottálták a jobboldalt. „A soproni újságírók szabadszervezete, a soproni postás szakszervezet és a soproni nyomdászok együttes határozatot 'hoztak az ellenforradalmi sajtótermékek ellen. Az újságírók kimondották, hogy nem írnak, a postások, hogy nem szállítanák, a nyomdászok pedig, 'hogy nem szednek ki és nem nyomnak ki ellenforradalmi sajtótermékeket."

58 És egyre többen sorakoztak Bors László mellé a kommunisták is. Lapja első számában riportot készített a soproni kom'munistákról. Ebben a kiemelkedő kommunista politikusok felsorolása után (Kellner Sándor, Schleisinger Gusztáv, akit a KMP soproni bizalmiférfiának nevez, Lintinger Kálmán) megjegyzi: „Rajtuk kívül természetesen kommunista tömeg is van, ebben a városban is, mint mindenütt, ahol sok az elkeseredett proletár. A munkanélküliek, a proletár katonák nagy része helyzetüktől fogva, természetszerűleg kommunisták." A kommunista szervezkedéseknek központja Bors László és a Soproni Tükör volt. így vall a szervezés munkájáról a Soproni Munkástanács 1919. május 1-i számában: ,, . . .megjelent nálam a nemzetőrség két századának küldöttsége és Iki, illetőleg bejelentették, hogy ők bizony szívvel-lélekkel bdlsevikiék. Volt közöttük néhány nagyszerű fiú, aki már Oroszországban is vörösgárdista volt. A katonaság egyébként napról napra jobban állott kommunista agitáció szempontjából." Entzbruder Dezső ... ,,. . .belépett a kommunistapártiba és a mozgalomba már akkor 'magával hozta a soproni helyőrségnek nyolcvan—kilencven százalékát. Ez nagy siker volt és az ipari munkásság egyre nagyobb tömegekben csatlakozott hozzánk. A nyomdászok, a vasmunkások Brunner Károly, a famunkásdk az Oroszországból hazatért Holzmann Ferenc és Fellner Viktor vezetésével, stb." Elérkezett 1919 'márciusa. A társadalmi ellentmondások rendkívül kiéleződtek, a forradalmi válság végső szakaszába érkezett. A polgári demokratikus forradalom által (teremtett szervek nem tudtak megfelelni feladatuknak, sem a gazdasági életet nem tudták irányítani (a közellátás válsága, a csempészés, az áruuzsora, a termelés válsága, a munkanélküliség krónikussá vált), sem a forrongó társadalom erőit nem tudták egyensúlyiban tartani. A reakció erőfeszítéseit a -burzsoádiktatúra megteremtésére a soproni szervezett munkásság, a munkástanács sorra meghiúsította.

59 S ahogyan csúszott ki az ellenőrzés a burzsoázia kezéből, úgy szerezte azt meg a munkásosztály új és újabb területeken. Az irányítás most már nem a szociáldemokrata pártvezetőség kezében volt, a nép ragadta meg a hatalmat és adta a munkástanács, saját hatalmi szerve kezébe. A forrongó nép maga intézte ügyeit. Egymást érték a lázongások, öszszetűzések, a gyárak (cukorgyárak) és a katonaság raktárainak kisajátítása, szétosztása. A földfoglalás kollektív formát nyert, mint láttuk a Ganzoni uradalom esetében, és ezt követte a gyárak szocializálása, a termelés irányításának a munkástanácsok kezébe adása.

60 Ugyanakkor megszerveződött a munkásosztálynak egy új élcsapata, a kommunista tömegek pártja, a következő forradalom vezető ereje. Ily módon a kettőslhatalom megszüntetésének, a proletárdiktatúra megteremtésének békés 58 Titkos ellenforradalmi nyomda Sopronban. I. h. 6. 59 Megakadályozta, hogy a köztársasági párt képviseletet kapjon a néptanácsban. SÁL 85. kormib. (1919.) — Toby ellen bűnvádi feljelentést tett. Fővárosi Levéltár. Kiír. ügyészség iratai. Sajtóosztály. IV. 5. (32) 1919. 60 Szocializálják mindkét soproni vasgyárat. Sopronvárimegye (1919. III. 15.) 303