Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Környei A.: Bors László

lehetősége adva volt, hiszen a burzsoázia már nem bírt tényleges hatalmat, az a szervezett munkásság kezébe ment át. A forradalmi válságnak ebiben a végső szakaszában Bors László elsőrendű szerepet vitt. Mint láttuk, az ellenforradalmi támadások visszaverésében főszerepe volt neki és lapjának. A politikai frontok tisztázása, a kommunista szervezet megteremtése is az ő érdeme. A két forradalom közötti időszak, a második forradalom előkészítésének élharcosa Bors László és a Soproni Tükör volt. A Tanácsköztársaság politikusa 1919. március 23-án Soproniban, és Sopron megyében beiktatták az új hatalmat: a Tanácsiköztársaságot. A direktóriumiban Bors László sajtóbiztos lett március 27-én. Az 1919. április 7-i tanácsválasztáson Sopron városi tanácstaggá választották, az elérhető fcb. 7800 szavazatiból 7714-et kapott. A városi tanács alakuló ülésén intézőbizottsági taggá és megyei tanácstaggá választották, a megyei tanács pedig rendes tagként az országos tanácskongresszus delegátusaiba választotta. A forradalmi törvényszék alakulásakor egyhangúlag a két vádbiztos egyikének választották.

61 A Tanácsköztársaság súlyos örökséget vett át Soproniban is. A gazdasági természetű nehézségeket tetézték és súlyosbították a politikaiak. Napirenden voltak az ellenforradalmi megmozdulások, burkolt mesterkedések, összeesküvések, szalbotázsok és nyílt lázadások. Ezek erejét, súlyosságát fokozta, hogy összehangoltan jelentkeztek, a bécsi ellenforradalmi ,,ellenkormány" szervezte és támogatta őket. A tanácshatalom azonban szilárdnak bizonyult. Kellner Sándor vezetésével legyőzte a gazdasági bajokat, a proletariátus, elsősorban a soproni szervezett imunkásság és a brennibergi bányászok segítségével megfékezte az ellenforradalmait, és rövid fennállása alatt maradandót, máig emlékezetest alkotott. A Tanácsköztársaság harcának legfontosabb területein dolgozott Bors László és kommunista következetességgel látta el feladatát.

62 Mint sajtóbiztos eddigi munkaterületén dolgozott tovább hivatalos funkcionáriusként. Feladata volt a sajtó ügyeit irányítani, a tanácshatalom érdekeit képviselni a sajtó területén. Személyével biztosítottnak látszott a sajtó hűsége a proletárforradalomhoz. Eddigi újságírói munkásságából következik, hogy a kommunista vonalat természetszerűleg, most már hivatalosan vitte tovább. Sopron sajtója sokoldalú volt, pezsgő sajtóélet folyt a városiban, amelyben — imint láttuk — jelentős szerepe és súlya volt a baloldali szocialista és a kommunista politikának. A polgári demokratikus forradalom alatt a sajtószabadság már-már anarchiába csapott át, azonban a sajtó ekkor sem volt minden irányítás nélkül. A népkormány 12 sajtókerületre osztotta az országot, a nyugati kerület központja Sopron lett, élére sajtóelőadóként, mint a miniszterelnökség sajtóosztályának állandó megbízottját, Sümeghy Zoltánt, a Sopronvármegye demokrata, szocializmushoz közeledő felelős szerkesztőjét állította.

63 61 Sorrendben: Sopronvármegye (1919. III. 25.), Uo. (1919. III. 28.) — Soproni Vörös Üjság (1919. IV. 9. 11. és 17.) 62 A Tanácsköztársaság általános történetével és politikatörténetével itt nem foglalkozhatunk. Ez úgyis többé-lkevésbé fel van dolgozva a soproni helytörténeti irodalomban. Bors László munkásságának sem tárgyalhatjuk minden vonatkozását, ennek különösen van irodalma (lásd az 1. jegyzetet). Itt csak azokra a vonatkozásokra térünk ki, amelyeket az eddigi irodalom még nem derített fel, vagy kellőképpen neon világított meg. 63 Sopronvármegye. (1919. II. 27.) — SÁL 2613/1919. rk. 304