Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Környei A.: Bors László
a későbbi harcostársak, a baloldali újságírók, köztük Richly Rezső, akik ekkor is már békéről és tűrhetetlen nyomorról írtak a soproni lapokban. Bors pedig ekkor már az Erdélyi Szemle vezéralakja volt, megírta az Űj birtokpolitika és a Babits Mihály mellett kiálló Recitatív című cikkeit, amelyek határozott balrafordulásról, politikai és irodalompolitikai éleslátásról, radikalizmusról tanúskodnak, mint pl. Újvidéken 1917 karácsonyán megjelent cikke, amelyben az orosz forradalmat üdvözölte/ 1 Nemcsak e cikk jelezte a háborúval való szembefordulását, politikai ellenzékiségét, hanem élete is. Bors András szerint két éve katonaszökevény volt ekkor. 5 írásaiban és cselekedeteiben határozott szocialistaként érkezett városunkba. Milyen viszonyok fogadták itt? 1918 tavaszán az egész Monarchia, Magyarország a teljes politikai és gazdasági anarchia képét mutatta. Sopron, mint határszéli és katonaváros a háború utolsó évének ellentmondásait, a válság minden jegyét magán hordozta. A városban állomásozó öt ezred, a katonakórházak, az átvonuló katonaság egyre nyugtalanítóbb és forradalmasítóbb híreket szolgáltatott. A közellátás állandó válsággal küszködött, „zavargásokra adhatott okot" 6 , a munkásosztály és a kispolgárság éhezett, nyomorgott, ugyanakkor a hadiszállítók hihetetlen vagyonokat halmoztak fel. (Sohwarz Viktor, Benkő Géza stb.) A gazdasági élet irányítása teljesen kicsúszott az államhatalom kezéből. Ezt nemcsak az új és újabb közélelmezési üzemek felállításának szükségessége és állandó csődje jelzi, hanem — határmegyéről lévén szó — pl. olyan adat, hogy ebben az évben (1918) Sopron megyében 13 147 élelímiszercsempészt fogtak el. 7 A város és a megye társadalma kimerült a háborúban, szembefordult a háborús államhatalommal. Tálán éppen Bors László ideérkezése napján Fertőrákoson háborúellenes zendülés volt, a falu népe megtámadta a katonaszökevényt kísérő csendőröket. 8 A hadiüzemekben túlhajszolt, éhező munkásság újra a politikai cselekvés porondjára lépett, amit már az 1917. évi sztrájkok jeleztek, 0 és újra hallatta osztályharcos hangját a munkásság pártja. 10 A forradalmi helyzet kialakulóban volt Soronban a költő ideérkeztekor. A forradalmi válságnak ebben a kezdeti szakaszában már tevékeny szerepet játszott a soproni sajtó. Az a sajtó, amelynek politikai ereje éppen Bors László munkába állásával ugrásszerűen emelkedik, minőségi változáson megy át. A soproni sajtó viszonyok 11 1918-ban egy megvívandó forradalom szempontjából 4. Karácsony. Újvidéki Hírlap. (1917. XII. 24.) — Közli Remete L., így látták a kortársak. (Bpest, 1957) 188—191. 5 Bors A., i.ni. SSZ (1959) 62, 6 A polgármester jelenítése 1917 decemberében a lisztellátásról. SÁL Polgármesteri iratok. 1917. —• A fraknói körjegyző távirata ugyanarról 1918. akt. PI Arch. Tanácsköztársasági táviratok. Sopron megye. 7 A csendőrség évi jelentését közli: Sopronvármegye (1919. I. 12.). 8 SH (1918. III. 5.) 9 A brennbengi bányászok, a vasöntödei munkásak, a szivarkapapírgyári munkásnők és a villamosvasút alkalmazottai sztrájkoltak 1917 nyarán. 10 Részvétele a választójogi blokkban. SN (1917. VI. 17.) — Megalakítja a Szociáldemokrata pártkört. SÁL Tanácsi iratok XVI/125/1917—2185 I. — Megnyitja a szocialista népirodát. Sopronvármegye. (1918. VI. 24.) — Valamint több népgyűlés, amelyeken a választójog mellett egyre több szó esik a békéről. 11 A soproni sajtó helyzetét nem kívánjuk részletesen ismertetni, önálló tanulmány készül a soproni sajtó történetéről a soproni helytörténeti munkaközösség keretében, nem kívánunk ennek elébevágni. Itt — a tulajdonviszonyok, az egyes lapok függősége a nyomdatársaságoktól és a pénzintézetektől figyelembevétele nélkül — csak adatszerűen felsoroljuk az I. sz. mellékletben a soproni politikai lapokat 1918-ban. 282
