Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Környei A.: Bors László

kedvezőknek mondhatók. Ugyan még megvoltak a háború sajtóra is vonatkozó kivételes törvényei, azonban éppen a köztudottan elvesztett háború olyan belpolitikai helyzetet teremtett, amelyben az államhatalom nem tudott ezeknek a törvényeknek következetesen érvényt szerezni. A soproni napilapok 1917 márciusától közölték és kedvezően, pozitívan kommentálták az oroszországi események híreit. Geleji Frigyes az orosz—imagyar barátságról, a forradalom által megteremtendő békéről és demokráciáról ír,

12 Szekeres Márton pedig a béke mellé kenyeret is követel.

13 A soproni galileisták pedig így írnak: „Fiatalok voltunk és hittünk fiatalságunkban és arra igyekeztünk, hogy azt konzerválhassuk is. Láttuk, nehéz lesz azoknak az élet akkor, ha majd a hegyek megindulnak. Vájjon imi lesz azokkal, akik nem tudnak elhelyeződni az orosz forradalom igazságaival felépített társadalomban, akik napokat tudnak utazni egy pápai kézcsókért és akik ma, a nagy vajúdások pillanataiban több figyelmet tudnak pazarolni egy vadászat, egy kártyaparti és bármilyen úriszórakozás esetleges kimenetelére?"

1

'

1 De nemcsak az orosz forradalmat értékelő írások előremutatóak a soproni sajtóban ekkor, a baloldali újságírók egyéb írásaiban is mutatkozik a balratolódás, a politikai éleslátás, bátorság. Legjelentősebb ezen a téren Richly Rezső cikksorozata a soproni nyomortanyákról.

15 Ezekben a riportokban kérlelhetetlen igazságkereséssel tárja fel a soproni társadalom ellentmondásait és teszi fel a felelősség kérdését. És az említettek mellett a többiek: Farkas Jenő, dr. Geleji Dezső, majd Bors Pál, a költő öccse és elsősorban Bors László a társadalmi haladás élén jártak, érlelték és irányították a politikai helyzetet. A soproni újságírás történetének legragyogóbb esztendei ezek. A soproni sajtó képéhez tartozik a másik oldal is. A forradalmi válság éleződésével nemcsak a baloldal fokozta tevékenységét, hanem a reakciós sajtó is. A Soproni Hírlap járt elől e téren. A soproni galileisták fent idézett levelét is pl. A Soproni Hírlap a pesti Galilei-kör betiltása után megjelent kaján és mocskolódó írása váltotta ki.

16 A forradalmi veszélyt azonnal jelezte a soproni reakciós sajtó és veszett támadást indított a baloldal ellen. A kampány megindítója Rábel László,

17 és ő lesz —• mint látni fogjuk — a Bors László ellen indított hajsza vezére is. Ugyanakkor a hivatalos államhatalom is igyekezett a forradalmi fellendülésnek útját állni a sajtóban, az orosz béke hírét közlő újságokat pl. elkobozta a soproni rendőrkapitány.

18 Ilyen társadalmi- és ilyen sajtóviszonyok közé került Bors László 1918 tavaszán. És a sors véletlensége folytán éppen a jobboldalra, majdani ellenségéhez, Rábel László Soproni Hírlap-jához. A Hírlap örömimel és kicsit a nevet szerzett költőnek járó tisztelettel köszöntötte új munkatársát: „Benső örömmel mutatjuk be olvasóinknak lapunk új munkatársát Bors Lászlót abban az arcképben, 12 Győz a szabadság. Sopronvármegye (1917. IV. 29.) 13 Békét és kenyeret. U.o. 14 (Mit akart a Galilei kör? Sopronvármegye (1918. I. 22.) A cikket dr. Geleji Dezső írta, meg is hurcolták érte a katonai (hatóságok előtt. (b. I.) [Bors László], Ostort az östörnék! Munkástanács (1919. I. 26.) 15 16 riport Sopronvármegyében 1917. IX. 28-tól 1919. II. 20-ig. 16 SH (1918. I. 20.) 17. — ó [Rábel László], A magyar bolsevikiek. SH (1918. II. 1.) 18 1918. II. 12. 283