Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
az 1950—60-as években számos csontváz került elő melléklet és korhatározó lelet nélkül aránylag csekély, 40—60 cm mélységben. Említett ásatásunk alkalmával a Szeszgyár utca teljes hosszában gázvezetékhez 140 cm mély és 80 cm széles árkot ástak. Az útburkolat alatt, a felszíntől lefelé 40 cm-re, de 100 cm-nél nem mélyebben a csontvázak tömege került elő. Sem. a sírok foltját, sem a csontvázak elhelyezését (kivéve néhányat a tömegből, mely K—-Ny tájolásúnak látszott) nem tudtuk megfigyelni. Csupán egy S-végű bronz haj karikát találtunk a hozzá tartozó, zöld patinás koponyadarabbal együtt. A hajkarika előkerülése alapján Árpád-kori temetőt kell feltételeznünk ezen a helyen, mely nyilván a Szeszgyár és Gázgyár területén felfedezett Árpád-kori településhez tartozhatott. Mindjobban bebizonyosodik, hogy ezen környéken van az a 13. századi település, melynek a lakói számára V. István 1271. évi kiváltságlevele lehetővé tette, hogy beköltözzenek a Káptalandombhoz. Az összefüggést már Börzsönyi Arnold meglátta, s előtte már Méry Etel is fejtegette. A kutatástörténeti ismertetéshez annyit még meg kell jegyeznünk, hogy ezt az összefoglalást Fabry Nándornak a függelékben közölt eddig ismeretlen kézirata teszi teljessé. Együttesen lehetővé válik az Űjszállások lelőhely régészeti emlékanyaga nagy részének hitelesítése, azonosítása és feldolgozása. A függelékben közölt dolgozatot 89 számozott lapon írta Fábry Nándor, és a maga készítette rajzokkal illusztrálta. Összeállításának időpontját 1876—1879 közé helyezzük, mert jegyzetében felhasználja Méry Ételnek ,,Az Arrabona temetői" című, 1876-ban megjelent tanulmányát, 1879-ben pedig maga Fábry írt megjegyzéseket már megírt munkájához. A kézirat befejezetlen, tulajdonképpen félmunka. Nem tárgyalja a kelta kerámiát, gyöngyöket, az Árpád-kori kerámiát, s ezek rajzait sem találjuk a kéziratban. A Győri Közlönyben 1871-ben megjelent közleményében megemlíti, hogy az Archaeologiai Értesítőben fogja közzétenni feldolgozását. A német nyelvű kéziratban a jegyzete viszont külföldi olvasó számára szükséges magyarázatokat tartalmaz, azonkívül elég egyoldalúan és helytelenül használja fel az általa hivatkozott német szakmunkákat. A Győri Közlönyben megjelent cikkének fantasztikus eszmefuttatása és a régészeti problémának csupán numizmatikai és történelmi adatok alapján való megoldása zsákutcába terelte. Nem látta meg, hogy a leletek egy része kelta. Tévedését egy magyar nyelven írt, ugyancsak befejezetlen kéziratában 59 őszintén bevallotta, mikor így foglalta össze mondanivalóját „Az úgynevezett Űjszállásoknál Győrött felásott halom illetőleg temetkezésihely leírás 1 ' című tervezett munkájában: „Mielőtt a győri, úgynevezett új szállási temetkezésihely leírásába bocsájtkozom, szükségesnek vélem jelen munkám elhalasztásának okát megérinteni. Őszintén meg kell vallanom: hogy az említett sírok felásatásakor — 1871-ben — ismereteim az Archaeologia terén sokkal szerényebb kitérj edésűek valának, mintsem hogy elegendő képzettnek tarthattam volna magam ezen érdekes lelet kellő megismertetésére; más részt pedig e feladat sikeres kiviteléhez nem csak a pénz, hanem a .megkívántató szakmunkák is hiányozván, csak néhány év letelte, és nagy nehézségek leküzdése után vehetek magamnak bátorságot szándékom kivitelére. Mennyire szükséges véleményadás előtt a lelet egyes tárgyai és az idevágó szakmunkák tanulmányozása, ez kiderül azon téves nézetemből, melyet az 59 XJM régészeti adattár, Fábry iratok. 20
