Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

éá a tudományos anyagunk, hanem legfőképpen azért, mert egy önálló múzeum a legkönnyebben hozzáférhető s így fokozott és teljes mértékben teljesítheti reá váró kultúrmisszióját. A kérdés még nem sürgős, de ha lassacskán megbarátkozunk az önállóság gondolatával, talán már a megvalósulás felé fogunk haladni, amikorra a kérdés esetleg sürgősre érett." A múzeum ez évi gyarapodása 300 darab; folynak az ásatások a Várhelyen, néprajzi gyűjtés és ajándékok szaporítják az anyagot. Bella Lajos főtitkár a kultúrpalota ügyében szólal fel és egy levél-tervezetet olvas fel, melyben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét kéri az ügy anyagi támogatására. Indokolásul elmondja, hogy Sopron megye régészeti szempontból az ország egyik leggazdagabb területe, ahol őskori, római és honfoglalás kori leletek kerülnek elő. Néprajzi szempontból rendkívül gazdag a Rábaköz és a Repce melléke, nem utolsósorban az ide települt horvátok néprajzi emlékei rendkívül becsesek. A kultúrpalotában helyet kapna a könyvtár is ,, . . . népkönyvtár létesítése kiváló és megbecsülhetetlen szolgálatot tenne nemzeti szempontból. . ." ,,Szükségessé teszi továbbá a kultúrpalota létesítését Sopron város földrajzi fekvése is. Az ország nyugati határán feküdvén főközlekedési vonalaival, kies vidékével, híres gyógyhatású fürdőivel számos idegenre nagy vonzó hatással van, kik évről évre mind sűrűbben keresik föl városunkat és a mi legfőbb örömünkre szolgál társulatunk múzeumát is. Mily nagy jelentőséggel lenne az, ha e sok idegen a kultúrpalotában közvetlen tapasztalás útján meggyőződhetnék arról, hogy a magyar méltó helyet foglal el a kultúrnépek sorában : mert az ilyen intézeteknek a vidéken való felállítása, célszerű berendezése és jó karban való tartása jóval meggyőzőbb hatással van az idegenre sem mint a főváros hasonnemű intézetei, melyeket az állam egész hatalmával és minden tényezője vei tart fenn. Kétségtelen dolog, hogy a vidéki kulturális intézetek milyensége adja a legjobb mértéket valamely ország művelődési állapotának megítélésére." Tanácsot kér a megoldásra és anyagi támogatást a kivitelhez.

78 Az ügyben a következő év elején (1907) biztató Ígéretet kapott a társulat a Főfelügyelőségtől, hogy nem zárkózik el a fontos terv megvalósításától.

79 Albizottság alakul, amely felméri a helyi lehetőségeket. Hajas Antal alispán, alelnök, az igények felmérését tartja fontosnak, hogy mit is akarnának elhelyezni a kultúrpalotában, aszerint kell tervezni a költségeket. Kugler főőr ismerteti a Főfelügyelőség általános tervezetét, mely szerint ,, . . . a kultúrpalotában régészeti, néprajzi, természetrajzi, képtári és könyvtári alosztályoknak kell lenni." Az albizottság az ún. Lenk^féle villa (a múzeum mai főépülete) múzeumi célra történt felajánlás ügyével foglalkozik, az épületet megszemléli. Köziben a vármegye és a város is külön-külön fölterjesztést tett a kormányhoz a kultúrpalota ügyében. Nem sok a remény, de szívós harcra rendezkedik be a társulat, állandóani napirenden tartja a kérdést, újabb és újabb beadványokkal ostromolja a Főfelügyelőséget.

80 Az épület szemléje után tervet készítenek a múzeumi célra történő átalakítást illetően, az egyes gyűjtemények elhelyezésére. A földszinten a régészeti és néprajzi, az elő'csarnokban könyvtári olvasó, az alagsorban kőtári (bal oldal) és a jobb oldalban teljesen csak raktári anyag kerülne berendezésre. Az emeleten szintén raktár és laboratórium kapna helyet. II. emelet ráépítése esetén egy kultúrház céljainak volna beosztható. Az épületet körülvevő nagy kertből, valósá78 Uo. II. K. 65—69. 79 Uo. II. K. 74. 80 Uo. II. K. 74. 196