Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967
,, . . . azon gyűjtemény képezi, melyet az 1881. évben feloszlott „soproni történészeti és régészeti egylet" a városnak átengedett." A múzeum céljaként tűzi ki: ,, .. . régészeti tárgyak gyűjtése által Sopron múltjának megvilágításaihoz minél több anyagot gyűjteni." A közköltségvetés hitelt biztosít a múzeumnak ásatásokra és vásárlásokra. A múzeum élén a városi levéltárnok áll. Megszűntek tehát az anyagi gondok, rendszeres munka kezdődhetett/ 16 Megyei Régészeti Társulat alapítása, régészeti múzeum létesítése Időközben Paúr Iván magángyűjteménye is szépen gyarapodott. Magas korára való tekintettel gondoskodni kívánt gyűjteménye sorsáról, valamint a megye területén végzendő munka megszervezéséről. így került sor egy megyei régészeti társulat megalapítására. Paúr Iván megbeszélésre hívta Herz József kanonokot, Nagy Károly és Lévay Pál plébánosokat, Német Ferencet, Poszvék Gusztávot, Scheffer Ákost, Szontágh Hugót, Zettl Gusztávot és Bella Lajost saját lakására, 1885. november 9-re. Az egybegyűltek előtt kjelentette, hogy a főcél egy megyei régészeti társulat alakítása, niajd pedig megemlítette, hogy gyűjteményét felajánlja az alakítandó társulatnak, amennyiben az november 30-ig életbe lép. 47 Bizonyos előkészítés azonban már korábban is folyt, mert a ,.Szíves meghívás" a társulat alapítására nyomtatásban is megjelent 1885. okt. 24-én, november 12-re invitálva a megye városainak és falvainak régiséget kedvelő értelmiségét, földesurait és papjait. Az ideiglenes elnökséget Bubics Zsigmond apátkanonok, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Múzeum tiszteletbeli főőre vállalta. Az elérendő célt a múlt felderítésében, emlékeinek összegyűjtésében és közkinccsé tételében jelölte meg/ 18 A megtartott alakuló gyűlésre nagy számiban jelentek meg a meghívottak és nagy lelkesedéssel fogadták az elnök célokat kijelölő beszédét. A megalakult társulat elnökévé Bubics Zsigmondot, titkárává pedig Bella Lajost választották. Ezek után emelkedett szólásra Paúr Iván, aki meghatott szavaikkal vázolta eddigi gyűjtő munkájának célját, majd pedig ünnepélyesen, ,,térden állva" felajánlotta gyűjteményét Sopron megyének, a megye lelkes közönségének. Ezzel a városi múzeum mellett egy megyei múzeum alapját vetette meg. A társulat neve körül (Sopronmegyei Régészeti Társulat) élénk vita alakult ki. Maga az elnök, dir. Bubics Zsigmond, de különösen Póda Endre soproni apátkanonok amellett szólaltak fel, hogy a társulat vegye fel a nevébe a várost is: „Sopronmegyei és Sopron városi Régészeti Társulat", vagy ,,Sopronvidéki Régészeti Társulat" néven szerepeljen. Többen, de maga Paúr Iván is ellenezte ezt, mondván, Sopronmegye a várost is magába foglalja, nem szükséges külön is megemlíteni Sopront, mert akkor pl. Kismartont, Rusztot is külön kellene megnevezni. Ez persze erőltetett okoskodás volt, hiszen Sopron akkor a .megye székhelye volt, a (másik kettő sz. kir. város, illetve járási székhely. Az igazság talán az, hogy Paúr Ivánnak a várossal szembeni sértődöttsége volt az oka annak, hogy nem volt hajlandó az 'ésszerű javaslat elfogadására. Végül is az alapszabály tervezetében az 1. és 2. § összevonásával oldották meg a kérdést és mint az 1. § kimondja: A társulat címe: „Sopronmegyei Régészeti Társulat" melynek székhelye Sopron szab. kir. városa. 49 A 3. § jelölte 46 Szabályrendelet Sopron szab. kir. város régiségi múzeuma számára. 1890/3461 ikt. 131. Kgy. 47 SRT jkv. I. 1. 48 Uo. 5—7. 49 Uo. 9—19. 1ÖS
