Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967
becslés szerint is legalább ezer körül kellett lenni a tárgyak számának, hiszen az éremszekrény különféle pénzekkel és 337 db éremről és medaillonról készült másolat egyetlen tételszám alatt szerepel. A készült jegyzéknek csak az utolsó két lapja .maradt meg, így a fenti becslésre kényszerülünk/ 12 A városi levéltár és múzeum egy vezetés alá került, a város költségvetéséből tartották fenn. Részletesebb adataink a berendezésről, újabb gyarapodásról csak 1883-ból vannak, amikor is a Magyar Történelmi Társulat Sopronban tartotta vándorgyűlését. Az erről kiadott könyv, ugyanezen éviben, arról számol be, hogy az ország minden részéből összesereglett tudósok és műkedvelők hivatalos programjában elsőként szerepel a megtekintendő nevezetességek között a városi levéltár és múzeum. A bizottsági beszámolóban a „nem régiben fölállított városi múzeum"-ról olvashatjuk: ,,Helyes érzékkel a főfigyeleim a helytörténeti nevezetességű emlékekre van fordítva. Különösen nagyon becses emléket képeznek a czéhládák, emléktárgyak és (többnyire a XVII. sz. végén vagy a XVIII.ban kezdődő) czéh jegyzőkönyvek, a mik az ipar és iparos élet újabb történetére igen sok becses anyagot tartalmaznak. így különösen a vándorlási intézményre. Érdekes a magyar czipészek (ungarische Schuhmacher) czéhének egy „magyar czipő" mintája. Ez egy merészen felkunkorodó végű topánszerű czipő, a melynek hegyén csörgő gombocskák vannak. Még érdekesebb a szabóknak egy XVII-dik századi szabásminta könyvük, mely úgy a magyar, mint a németfrancia szabásra nézve oly érdekes, hogy valóban megérdemelné valamely fővárosi intézet számára való lemásoltatását. Igen érdekes volna, ha a czéhemlékek megmentésében és összegyűjtésében mentől több város követné Sopron példáját." A porcelánok, edények közül a XVII. századiakat emeli ki, melyek nyilván habán készítmények és ma is a múzeum tulajdonában vannak. Megemlíti a polgármesteri és városbírói jogarok ünnepi és hétköznapi példányait, a polgárság 1809-es és, 1848-as zászlait. Számos képet említ, mely magyaros, németes és franciás viseletben városi polgárokat örökít meg/' 3 Tudott dolog, a céheket 1872-ben szüntették meg, majd pedig a helyükre lépett ipartársulatokat is feloszlatták. A céhek emlékeiről azonban csak később történik intézményes gondoskodás. 1880-ban a földművelésügyi miniszter ad ki rendeletet ezek begyűjtéséről. A városi tanács ennek alapján ,, . . . a czéhek tulajdonában levő s műipari, művészeti és történelmi értékkel bíró tárgyak gyűjtéséről..." annak elrendeléséről értesíti a városkapitányt/' 7 ' Űgylátszik foganatja volt a rendeletnek, mert példaként állították más városok elé a soproni begyűjtés eredményét. Kétségtelen tény, hogy a városi múzeumnak első nagy és sikeres gyűjtő akciója a céhek anyagának megszerzése volt, ma is a múzeum egyik legszebb gyűjteménycsoportját képezi. A múzeumot 1886-ban, amint erről egy útikalauz tájékoztat, minden vasárnap 10—12 között lehetett látogatni/ 5 A múzeum Bella Lajos 1887-ben kezdett ásatásai révén vált országos hírűvé. A városi múzeum rendszeres költségvetéssel dolgozott, ami lehetővé tette az anyag rendszeres gyarapítását és ásatások végzését is. A „Sopron szab. kir. város régiségi múzeuma" számára kiadott szabályrendelet 1890-ben kimondja, hogy a múzeum alapját 42 LFM Régészeti adattár 135. 43 Emlékkönyv a Magyar Történelmi Társulatnak Sopronban való ádőzése alkalmából, 1883. évi augusztus hó 21—27-ig (Bpest, 1883) 95. 44 Sopron Városi tanács jkv. (1880) 1109. végzés. 45 Gustav Diem, Illustrirteir Führer durch Oedenlburg und seine Umgebungen. (Oedenburg, 1886) 15. 188
