Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
a burgonyaföldben: gyermek csontváza mellett ezüst sodrony-gyűrű. Jelen csontvázak kisfejűek s mellettük semmi edény, semmi érem nem találtatott,"'' 12 A feltárt sírok Árpád-koriak lehetnek, de feltételezhető köztük kelta sír is; a borostyánkő, az üvegpaszta (gyurma) gyöngyök alapján gondolunk erre. Az 1879/80. évi gimnáziumi értesítőben Méry közli, hogy Nirnsee közvetítésével az Üj szállásokról kelta csont vázrészek kerültek a múzeumba. 43 Röviden összefoglalja az eddigi eredményeket, és az újabb feltárásokat írja le. A szakirodalomban eddig még fel nem használt közlést idézzük: ,,E temetőhalom Fábry Nándornak 1871-ben tett mérése szerint 3,33 m magas, 90 m kerületű volt. 44 Egy része körülkerítve szállásul használtatik, más része pedig szántóföld. Az akkori, nem rendszeres ásatás következtében a kétféle temetkezés leletei egyféléknek tartattak. A kétféle temetkezésről már 1878-ban győződtem meg, midőn a szántóföld temetőjében a csontvázak mellett edényt nem találtam, míg a szállásban 1877-ben is a csontvázak mellett grafit mázos szép urnák fordultak elő. Ezek csontváza nagykoponyájú, óriástermetű, míg a szántóföldi temetőben kisfejű, kisebb termetű. Amott a melléklet férne bronz és vas, itt bronz, ezüst, csekély vas. Pulszky Ferenc a múlt szünidőben megvizsgálván e leleteket, a szállásokét keltának, a szántóföldét hunnak nyilvánítá. 45 így az 1871-ben kiásott sírmelléklethez 1877-ben 5 járult, melyek mint kelták a hun mellékletektől elkülönítendők voltak. Tavaly és az idén a kelta temetkezés ásatását folytattam. Az eredmény nem nagy, de jellemző: 1879. július 24-én: 21-ik csontváz, gyermeké, semmi melléklet, fölötte nagy égetés, az agyagrétegből a homokba is mélyedve, durva népvándorláskori barbár edények darabjaival. 22-ik csontváz, nőé, arccal délnek; balkezén síklapban végződő, nyílt, bronz karperec, belül szövet nyomaival, rajta tyúktojás nagyságú ovál körény, mészkőből, fölül lyukkal, melyhez 4 cm hosszú bronz-sodrony tartozik, vasrozsda nyomaival; ugyanezen balkar mellett fekete agyaggyöngyszem, kisebb orsógombhoz hasonló, talán függő. Két-két vállán, mint a kelta temetkezéseknél nőcsontvázon tapasztalható, két egyenlő kis bronzfibula, sodronyalakítással s a szokott kelta jelleggel; mellen ugyanakkora vasfibula, mely mellől a karperecnél talált mészkörény csúszhatott le, innét annak vasrozsdafoltja. Nyakán 195 szem korallgyöngy, a koralltörzs ágaiból, idomítás nélkül, köztük 45 kék üveg- és 2 borostyánkő gyöngyszem. Az edénymellékletek talán már a halom ásatásakor vétettek föl. 42 Uo. 194. 43 GYBGÉ 1879/80 (Győr, 1880) 29. 44 Itt jegyezzük meg, hogy a halom méretét Méry minden esetben helytelenül közli, s ugyanakkor Fábryra hivatkozik, aki pedig ilyen adatokat sehol sem közölt. A jelen tanulmány függelékében is olvashatjuk és rajzban is szemlélhetjük a helyes méreteket, melyeket Fábry ölben (Current Klafter) is megadott. Lovas Elemér és Hunyady Ilona is Méry téves adatait közli, noha Lovas egy kéziratában már észrevette és kifogásolta az ellentmondást. 45 Pulszky Ferenc abban az időben állította össze „A kelta uralom emlékei Magyarországon" című, az Archaeologiai Közleményekben (1879. 1—22.) megjelent munkáját, melyhez megtekintette az Űjszállások temetőjét és leletanyagát. Hel.yesen határozta meg a kelta sírokat, de tévedett az Árpád-koriaknál, mikor azokat hunnak vélte. Méry teljesen Pulszky hatása alatt volt, aki országos szaktekintélynek számított. 16
