Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

egyúttal Barassó Gergelynek ugyanilyen jogát a malom másik felére előjegyezték. 26. Vass Albert és Menyhért testvérek. A Holt-Dunán alul 152 ölnyire, a jobb parttól 16 ölre vasmacskán áll Oross Ignác és Kállay József malmai között. Váltóhelye a vízállástól függően a Dunaágaiban van. E malom már 1850 előtt a mostani tulajdonosok atyjának, Vass Menyhértnek volt a tulajdona. A malom tulajdonjoga 1859-ben annak özvegyére szállott, aki annak felét 1865-ben Albert, a másik felét pedig 1869-ben Menyhért nevű fiainak adta át minélfogva Vass Albert és Menyhért e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztattak fel. 27. Kállay József. A Holt-Dunán alul 158 ölnyire, a jobb parttól 22 ölre Vass Albert malma után vasmacskán áll. Váltóhelye a vízállásnak megfelelően a Duna-ágaiban van. E malmot mostani tulajdonosa 1834-ben Sztriha uradalmi ügyésztől vette és Ásványról hozta ide. Azóta is megszakítás nélkül, folyamatosan bírja, minélfogva Kállay József e malomra nézve reál jogosítvánnyal ruháztatott fel. 28. Varga József. A „süllyedt zátony árkában", a kulcsodi határon alul 350 ölnyire, a bal parthoz kötve magánosan áll. Kijelölt váltóhelye nincsen. E malmot Varga József és Ladocsi György az 1860. évben vették Zsigmond János és József doborgazi lakosoktól. A malmot Nagybajcsra hozták, amire Győr megye közönségétől 1861-ben 2438. szám alatt kaptak engedélyt. Varga József újabban Ladocsi részét is magához váltotta, minélfogva Varga József e malomra nézve személyes jogosítvánnyal ruháztatott fel. Rendes helye a többi malom sorában van, azért kiköttetés terhe alatt helyének elfoglalására utasíttatott. 29. Keszegh János. A „süllyedt hajó zátony" árkában, a kulcsodi határon alul 400 ölnyire a bal parthoz kötve magánosan áll. Kijelölt váltóhelye nincsen. E malmot Keszegh János Ladocsi András-sál 1861-ben közösen vette Horváth Ferenc bősi molnártól. Ladocsi András azután a maga részét 1865-ben Paksy Lászlónak adta el. E malom fennállására a volt Helytartótanács 1866. évi június hó 21-én keltezett, a 35 075. számú rendelet alapján adott engedélye a medvéi malomrévbe szól. Ezért Keszegh Jánost utasították, hogy ottani helyét három hónapon belül foglalja el, különben malmát végképpen a hatóságok kiköttetik. Keszegh János e malomra nézve személyes jogosítvánnyal ruháztatott fel. Paksy Lászlónak ugyanilyen jogát a malom másik felerészére jegyzékbe vették. A nagybaj esi malomrévbe tartozó hajósmalmok valamennyije a NagyDunán, a nagybajcsi közbirtokosság vizein állott és dolgozott. Az összeírást végző bizottság a malmok váltóhelyeit azért nem tudta pontosan kijelölni, mert a sok-sok mellékágra szakadozott Duna amikor ímegáradt, a régi medreket, folyásokat hordalékával feltöltötte, másutt pedig új medreket vájt magának. Ha tehát áradás vagy apadás miatt a hajósmalom kijelölt állandó he^lyén tovább már nem dolgozhatott, akkor magának a molnármesternek kellett azt a megfelelő váltóhelyet megkeresni, ahol biztonságban őrölhetett. Dolgozatunkban csak két nagyobb malomrév összesen nyolcvanhat malmának adatait közöltük. A közlést évkönyvünk későbbi számában folytatjuk. Czigány Béla 139