Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
kerüléséről olvashatunk, 13 sőt még 1873-ban i4 és 1874-ben 15 is gyarapodást jelez; az ajándékozó mindkét esetben Fábry. A Győri Közlöny is fontos adatokat tartalmaz a lelőhelyről. Az Űj szállásokon még javában folytak a munkálatok, amikor már Méry a múzeumba került leleteket megtekintésre ajánlja. 10 Ekkor közlik a nyilvánossággal először, hogy „eddig már több 25 csontváznál, 15 urna, 12 bronz-, csont-karperecz, magyar és római érem, sarkantyú, több apróság, kardpenge stb. találtatott." 17 Az újságban Fábry nagylelkűségéről külön is megemlékeznek, 18 majd pedig a leleteket részletesen is felsorolják. 19 Az 1877-ben előkerült újabb leleteket a Győri Közlöny is megemlíti, 20 nevezetesen egy „csomókötés mivezetű, széles felületű bronzkarpereczczel" Fábry gyarapította a múzeum gyűjteményét. 21 Az eddig felsorolt adatok, valamint Fábry és Méry már említett munkái alapján a következőkben összefoglaljuk az 1871. évi munkálatok során végzett kutatás és leletmentés eredményeit. Előre megemlítjük, hogy az 1870-es évek végén is folytak ásatások — ezeket a szakirodalom azóta nem említette. Az Üjszállásokon 1871 márciusában és áprilisában a sertésszállások épületeihez ástak árkokat, gödröket és kutakat. Ezenkívül lehordták a halmot is (2. ábra), tehát azt a területet, ahol ma a szeszgyár szesztartályai vannak, szinte teljesen feltárták, ott újabb sírok feltárására már kevés a valószínűség. Fábry és Méry megfigyelései és feljegyzései némely esetben megfelelők, de legtöbbször annyira hiányosak, hogy alig lehet azokat használni. Csak ritkán írták le sírok szerint elkülönítve a leletanyagot, erre azonban a gyors földmunka miatt nem is volt lehetőségük. 1871. március 6-a és 22-e között — a munkások bemondása szerint — a halom északi részén 5 sír, keleti részén 6 vagy 7 sír, közepe táján pedig 15 sír került elő. Tájolásukról, mellékleteikről, korukról nem tudunk semmit; ezeket teljesen szétrombolhatták. Március 22-e és április vége közötti földmunkálatok alkalmával a halom közepe táján újabb 15 sír került elő. A csontvázak „többnyire keletelve, azaz arczczal kelet felé, vagy pedig fővel dél-nyugot és lábbal éjszak keleti irányban valának elhelyezve". 22 A csontvázak mellett a sírban „részint vörösre égett, részint pedig irlával 23 bevont kisebb és nagyobb cserépedények, bronztekercsek és karikák, kar- és lábperecek, nyakláncz, átlyuggatott és a sarkoknál belapított agyaggolyók, agyagsúly mellcsatok, kés és kardpengék, sarkantyúk, üveggyöngy, kulcsok, kelevész, nyílvas — sőt az egyik váz nyakán egy balta alakú 13 Uo. 1871/72 (Győr, 1872) 21—24. 14 [Méry E.J Sorozata azon termények- s készítményeknek, melyekkel a győri kath. főgymn. múzeum jelen tanévben gyarapodott. GYBGÉ 1872/73 (Győr, 1873) 32—36. 15 Uo. 1873/74 (Győr, 1874) 49—56. — Méry E., A győri múzeum római-éremgyűjteménye s valami a lelhelyek fontosságáról. Uo. 20—28. 16 GyK XV (1871) 27. sz. 115. 17 Méry E., A régészetnek . . . GyK XV (1871) 27. sz. 115. 18 Uo. 44. sz. 200—201. 19 Méry E., Azon t. polgártársaink és vidékiek névsora, akik a győri főgymn. múzeumról időnkint megemlékeznek. Az 1870/71-ik tanévben. GyK XV (1871) 62. sz. 273—274. 20 Méry E., A győri homokgödrök kősírja. GyK XVI (1872) 35. sz. 172. 21 GyK XVI (1872) 44. sz. 211. 22 Uo. (1871) 51. sz. 229—230. — Nem egyértelmű és világos, hogy mit érthetett Fábry ez alatt: „keletelve, azaz arczczal kelet felé". Feltételezzük, hogy ez azt jelenti: fejjel keletre, lábbal nyugatra. 23 Irla = grafit. 12
