Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
2" hosszú, 24 fölül \" és alul IV2" széles, a foknál átfúrt talisman is találtatott, a fonálnak egy kis darabjával együtt." Azt itt leírt sírok közül a legutóbbi talán rézkori, a délnyugat-északkeleti tájolásúakat keltának, a keletelteket pedig Árpád-koriaknak véljük. „A halom nyugati oldalában, 4' mélységben 25 egy .női csontvázat ástak ki", mely koponyával délnyugati irányban hanyatt feküdt, nyújtott végtagokkal. Fábry feljegyzése szerint a jobb vállnál grafitmázas „fekete" színű agyagkorsó volt, mely a kiemelésnél szétmállott, ezenkívül gazdag ruházati felszerelés: bronz nyak- és karperecek, bronz és vas fibulák, bronzlánc stb. 26 Ez a sír kelta. Ugyancsak Fabry jelenlétében, fejjel délnyugat, lábbal északkelet irányban fekvő csontvázat tártak fel, de nem tudjuk, hogy a halom melyik részén. Jobb vállánál „alakjára nézve egymáshoz hasonló két hamvveder (urna)" volt. 27 Ezt is kelta sírnak tartjuk. A halom déli oldalában egy női csontváz került felszínre, 28 melynek „délészaki" tájolása, valamint a leletek elhelyezése (bronz karperec a jobb karon, jobb vállnál fekete cserépedény és egy tál) arra utal, hogy ez is kelta sír. A halom közepén egy csontváz felső részét, egy lókoponyát, vaskapcsot és vaskéseket ástak ki. Korukat egyértelműen nem határozhatjuk meg, mert nem világos a feljegyzés, hogy vajon síregyüttesről van-e szó. 29 Az eddig összefoglaltakat Fábrynak a Győri Közlönyben megjelent első tudósításából vettük, a következőben Méry közlése alapján egészítjük ki a mondottakat. Az eddig felszínre került sírok száma 45—46. Méry jelenlétében ezen kívül még három kelta sírt ástak ki, de nem jegyezte fel, hogy a halom melyik részén. Az első sírban a csontváz bal karján bronz karperec, jobb vállánál pedig agyagtál volt, benne vas olló. 30 A kétségtelenül kelta sírt Méry tévedésből rómainak vélte. A második sírban a csontváz „fekvése arccal keletnek, fejénél jobbra grafitmázos urna", lábán bronz lábperec. 31 A harmadik sírban a csontváz nyakánál bronz nyakperec és láncocska, karjain bronz karperecek. 32 Az elmondottak alapján 48—49 sír felásását állapíthatjuk meg, ezenkívül Fabry és Méry feljegyzéseiből egyéb leletek előkerüléséről is tudunk. A halom keleti részén két láb magas és két és fél láb átmérőjű, kövekből összeállított tűzhelyet ástak ki a munkások, körülötte hamut, faszéndarabokat, ökörszarvat és sok szarvasmarhacsontot találtak. A halomnak ezen a részén általában ló-, szarvasmarha- és sertéscsontok kerültek elő. 33 A tűzhely és az állatcsontok koráról e feljegyzés alapján nem tudunk nyilatkozni. A halom déli oldalában Árpád-kori agyagbográcsot találtak, mellette pedig egy vastárgyat, mely „valószínű, hogy ezen utóbbi edény használatánál támaszul szolgált". 34 Az agyagbogrács alatt „vörös márványkőnek porladozó részei" voltak. Ezek a leletek Árpád-kori településre utálnak, valamint azok a szórvány24 2" = 2 hüvelyk; egy hüvelyk = 2,634 cm. 25 4' = 4 láb; egy láb = 31,6081 cm. 26 Fábry i. m. GyK XV (1871) 51. sz. 229. 27 Uo. 28 Uo. 230. 29 Uo. 30 Méry i. m. GYBGÉ 1875/76 (Győr, 1876) 52. 31 Uo. 32 Uo. 33 Fábry i. m. GyK XV (1871) 51. sz. 230. 34 Uo., és Méry i. m. GYBGÉ 1875/76. (Győr, 1876) 53. 13
