Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete
Az említett folyamodványhoz a város mérnöke pontos térképvázlatot is készített, melynek alapján pontosan le tudjuk írni a mai utcahálózatnak megfelelően e lelőhely helyét. A Despinits-féle sertésszállás, melyet azóta Űjszállásoknak neveztek el (mert a város más részén már régóta voltak sertésszállások), a Szeszgyár 1884-ban épült, s jelenleg is legmagasabb üzemi épületétől délre fekszik, melyet északnyugatról a Budai út határolt (ma a Wilhelm Pieck utca), északkeleti hosszan elnyúló oldala ma a Szeszgyár utca, délkeleti keskeny végét a Vágóhíd utca határolja, míg délnyugati, ugyancsak hosszanti oldala részben még beépítetlen terület, részben pedig az ÉM. Győr megyei Építőipari Vállalat központi anyagtároló telephelyének a Belváros felé eső határával egyezik meg (1. ábra). A terület felszíne jelenleg sík, de a délnyugati oldalán mellette levő Textil SE sportpálya mintegy két és fél méterrel alacsonyabban fekszik. Ez utóbbi az 1871-es térképvázlaton rétnek van feltüntetve, míg környéke szántóföld. A magasabban fekvő szántóföldek dombosak, emberi településre alkalmas helyek voltak. A tulajdonképpeni lelőhely északi felén, pontosan ott, ahol ma a Szeszgyár négy hatalmas szesztartálya áll, 1871 tavaszáig egy halom volt, melyet Fabry Nándor felmért. Magassága 6,636 m, kerülete 195 m, átmérője 62,2 m. A sertésszállás építését megelőző földmunkálatokat 1871. március 6-án kezdték meg, ekkor fogtak hozzá a halom felásásához és lehordásához. 9 Ekkor bukkantak rá a sírokra, melyekről március 22-én értesült Fábry Nándor, ki a győri múzeum legtevékenyebb támogatója volt. Ettől kezdve április végéig rendszeresen jelen volt az ásásnál, de időnkint Méry Etel, a múzeum őre is megtekintette a munkálatokat. Az előkerült leletek legnagyobb részét Fábry mentette meg és pontos feljegyzést készítve, átadta a múzeumnak. Megfigyeléseit 1871 június és július hónapokban folytatásos cikkekben közölte a Győri Közlönyben. 10 Évekkel később 1876-ban Méry Etel is közzétette kis összefoglaló munka keretében a feltárás eredményét, melyhez felhasználta Fábry megfigyeléseit, és kibővítette saját gyűjtésével és jegyzeteivel. 11 A kutatástörténet Az említett két munkán kívül több apró adat van még, melyek általában ismeretlenek, Lovas sem hivatkozott rájuk, azonban mi nem hagyhatjuk ezeket említés nélkül. A bencés gimnázium értesítőjében, az 1870/71. évi számban Méry felsorolja a Fábry által ajándékozott leleteket, majd a múzeum saját gyűjtését, valamint azokat a leleteket, melyeket négy ajándékozó — köztük Ebenhöch Ferenc — adott át a múzeumnak. 12 Az 1871/72. évi számban újabb leletek be9 A halom lehordását a függelékben közölt Fábry-féle kézirat félreérthetetlenül említi. 10 Fábry N. ; A (győri) kis-kúthoz közel levő új szállásoknál felásott temetkezési halomról. GyK XV (1871) 51. sz. 229—230., 52. sz. 233., 53. sz. 238—239., 54. sz. 241— 242. és 55. sz. 245. 11 Méry E., Arrabona temetői. Győr harmadik római temetőjének ásatása alkalmából. GYBGÉ 1875/76 (Győr, 1876) 50—59. „Az újszállások barbár, római, magyar temetője" című fejezetben. 12 [Méry E.,] A terményrajzi múzeum következő adományokkal szaporodott. GYBGÉ 1870/71 (Győr, 1871) 7—9. 11