Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Uzsoki A.: A Győr „Újszállások” régészeti lelőhely kutatástörténete

Az említett folyamodványhoz a város mérnöke pontos térképvázlatot is ké­szített, melynek alapján pontosan le tudjuk írni a mai utcahálózatnak meg­felelően e lelőhely helyét. A Despinits-féle sertésszállás, melyet azóta Űjszállá­soknak neveztek el (mert a város más részén már régóta voltak sertésszállások), a Szeszgyár 1884-ban épült, s jelenleg is legmagasabb üzemi épületétől délre fekszik, melyet északnyugatról a Budai út határolt (ma a Wilhelm Pieck utca), északkeleti hosszan elnyúló oldala ma a Szeszgyár utca, délkeleti keskeny végét a Vágóhíd utca határolja, míg délnyugati, ugyancsak hosszanti oldala részben még beépítetlen terület, részben pedig az ÉM. Győr megyei Építőipari Vállalat központi anyagtároló telephelyének a Belváros felé eső határával egyezik meg (1. ábra). A terület felszíne jelenleg sík, de a délnyugati oldalán mellette levő Textil SE sportpálya mintegy két és fél méterrel alacsonyabban fekszik. Ez utóbbi az 1871-es térképvázlaton rétnek van feltüntetve, míg környéke szántó­föld. A magasabban fekvő szántóföldek dombosak, emberi településre alkalmas helyek voltak. A tulajdonképpeni lelőhely északi felén, pontosan ott, ahol ma a Szesz­gyár négy hatalmas szesztartálya áll, 1871 tavaszáig egy halom volt, melyet Fabry Nándor felmért. Magassága 6,636 m, kerülete 195 m, átmérője 62,2 m. A sertésszállás építését megelőző földmunkálatokat 1871. március 6-án kezdték meg, ekkor fogtak hozzá a halom felásásához és lehordásához. 9 Ekkor bukkan­tak rá a sírokra, melyekről március 22-én értesült Fábry Nándor, ki a győri múzeum legtevékenyebb támogatója volt. Ettől kezdve április végéig rendsze­resen jelen volt az ásásnál, de időnkint Méry Etel, a múzeum őre is megtekin­tette a munkálatokat. Az előkerült leletek legnagyobb részét Fábry mentette meg és pontos feljegyzést készítve, átadta a múzeumnak. Megfigyeléseit 1871 jú­nius és július hónapokban folytatásos cikkekben közölte a Győri Közlönyben. 10 Évekkel később 1876-ban Méry Etel is közzétette kis összefoglaló munka kereté­ben a feltárás eredményét, melyhez felhasználta Fábry megfigyeléseit, és ki­bővítette saját gyűjtésével és jegyzeteivel. 11 A kutatástörténet Az említett két munkán kívül több apró adat van még, melyek általában ismeretlenek, Lovas sem hivatkozott rájuk, azonban mi nem hagyhatjuk ezeket említés nélkül. A bencés gimnázium értesítőjében, az 1870/71. évi számban Méry felsorolja a Fábry által ajándékozott leleteket, majd a múzeum saját gyűjtését, valamint azokat a leleteket, melyeket négy ajándékozó — köztük Ebenhöch Ferenc — adott át a múzeumnak. 12 Az 1871/72. évi számban újabb leletek be­9 A halom lehordását a függelékben közölt Fábry-féle kézirat félreérthetetlenül említi. 10 Fábry N. ; A (győri) kis-kúthoz közel levő új szállásoknál felásott temetkezési halomról. GyK XV (1871) 51. sz. 229—230., 52. sz. 233., 53. sz. 238—239., 54. sz. 241— 242. és 55. sz. 245. 11 Méry E., Arrabona temetői. Győr harmadik római temetőjének ásatása alkal­mából. GYBGÉ 1875/76 (Győr, 1876) 50—59. „Az újszállások barbár, római, magyar temetője" című fejezetben. 12 [Méry E.,] A terményrajzi múzeum következő adományokkal szaporodott. GYBGÉ 1870/71 (Győr, 1871) 7—9. 11

Next

/
Thumbnails
Contents