Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Tompos E.: Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban
ezüstből művészileg elkészített koronát viselhetett és a céhek házait címerfestésű üvegablakok díszítették, lakomáikon pedig ezüst és arany edények és asztaldíszek pompáztak. 8 Természetes, hogy az összes soproni és Sopron megyei céh anyaga nem is maradhatott reánk, pusztította a nemtörődömség, a háború és elhordták a gyűjtők (pl. a soproni hímzők 1712-ből való pecsétnyomója a bécsi Figdor gyűjteményébe, a fürdősök és kereskedők pecsétnyomói a szombathelyi múzeumba kerültek). Nehéz még a teljes felsorolás azért is, mert csak Szádeczky 148 soproni és Sopron megyei céhlevelet sorol fel. 9 Felsorolása nem teljes, mert pl. Sopron városából csak 15 céh nevét említi, pedig negyvennél többet ismerünk és lehet, hogy a további kutatások még eddig ismeretlen céhekkel is megismertetik majd az utókort. Felsorolásomban volt történelemtanárom, dr. Winkler Elemér összehasonlításából 10 indulok ki. Ö a soproni céheket a róluk fennmaradt legrégebbi írásos emlék dátuma szerint szedte sorrendbe. A soproni iparosok legalaposabb összeállítása Thirring Gusztávtól való, és ebből láthatjuk, hogy a kapitalista kor kezdetén milyen fejlett volt Sopron ipara. 11 Ezt az összeállítást azonban nem volna célszerű alapul venni, mert a felsorolt iparágak közül sok nem volt céhbeli, és így nem is lehetett céhcímere. A szigorúan vett céhcímerekkel külön kiadvány hazánkban — tudomásom szerint — eddig még nem foglalkozott. A textilipar címereit részletesen ismerteti dr. Bevilaqua-Borsody Béla. 12 Sajnos a bemutatott rajzok nem mindig egy meghatározott céh címerét mutatják, hanem egy-egy mesterségnek több helyről származó címere alapján alakítja ki a mesterség általános címerét, és nem adja meg pontosan a pecsétek lelőhelyét vagy származását. Sokkal jobbak, korszerűbbek és használhatóbbak, a heraldika szempontjából, dr. Nagybákay Péter közleményei a veszprémi és Veszprém megyei céhbehívó táblákról 13 és céhpecsétnyomókról. 14 A külföldi szakirodalom természetesen sokkal gazdagabb. Például Galbreath megemlíti, hogy a céhcímerek legrégibb ismert emléke a chartresi katedrális ablakán egy heraldikai díszítésű lobogó: csizmával díszítették 1240-ben. 15 / a Városunkból a legrégebbi adat a német cipészekről szól és 1447-ből való. (Ekkor alakult meg a céh.) Az 1768-ból való pecsétnyomójukon ovális pajzsban felül a városi címer hármastornya, alul nyíllal átlőtt hegyesorrú cipő látszik. A pajzs felett leveles rangkorona (1. ábra). A lajtaújfalusi cipész céh 1679-ből való pecsétnyomóján kerek pajzsban ugyancsak hegyesorrú cipő van és alatta cipészszerszámok. A német szabók 1792-ből reánk maradt pecstényomóján kerek mezőben nyitott ollót és ennek élei között egy égő szívet látunk, hogy az utóbbi mit 8 Koelner P., Basler Zunftherrlichtkeit (Basel, 1942). 9 Szádeczky L., Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon I— II. (Bpest, 1913). 10 Winkler E., A soproni céhek története a XV.— XIX. században (Sopron, 1921). 11 Thirring G., Adatok a száz év előtti Sopronról és 1848. évi népességéről (Sopron, 1957). 12 Bevilaqua-Borsody B., Régi és új takácsmesterségek. (Bpest, 1942). 13 Nagybákay J., Veszprémi és Veszprém megyei céhbehívótáblák. (Veszprém, 1964) Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II. kötetéből. 14 Nagybákay P., Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. (Veszprém, 1963). Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei I. kötetéből. 15/a D. L. Galbreath, Handbüchlein der Heraldik. (Lausanne, 1930) 43. 110
